Mohácstól Budáig

Rákosi végzés

1505

Az 1505-ös Rákos mezején tartott rendi országgyűlés során fogalmazta meg Werbőczy István. A köznemességgel megfogalmazták, hogy a Jagelló-ház kihalását követően nem választanak meg többé külföldi uralkodót magyar királynak. A végzés sose emelkedett törvényerőre, viszont a nemesség tartotta magát hozzá, ez volt Szapolyai János jogalapja is.

Habsburg-Jagelló házassági szerződés

1515

II. Ulászló és a I. Miksa Német-Római császár közt kötött szerződés, melynek következtében kettős házasság történt utódaik közt. Emiatt vette el a gyermek Ferdinánd (I. Ferdinánd magyar király) II. Ulászló lányát, és a szintén gyermek Lajos (II. Lajos magyar király) a császár lányát. A szerződés értelmében ha az egyik uralkodóház kihal, a másikéra szállnak címei, birtokai, ami II. Lajos halálával megtörtént, ez teremtette meg a jogalapot I. Ferdinándnak a trónhoz.

Mohácsi csata

Aug 29, 1526

Magyar - török harc, ami a középkori magyar állam legnagyobb vereségét eredményezte. II. Lajos, Jagelló-házi király halálával dinasztiaváltás következett és több éves belháború. Ez a dátum tekinthető a valódi korszakhatárnak a középkor és kora újkor közt, magyar viszonylatban.

Szapolyai János királlyá választása

Nov 10, 1526

II. Lajos halálát követően a köznemesség támogatásával, a rákosi végzés értelmében, királlyá koronázták Szapolyait. Megválasztásához hozzájárult, hogy ő volt az ország legnagyobb birtokosa, és csak ő rendelkezett számottevő haderővel.

Ferdinánd királlyá választása

Dec 17, 1526

A Habsburg-Jagelló házassági szerződés értelmében, kevés, főleg főnemesi támogatással királlyá választották I. Ferdinándot. Támogatottsága nagyban volt köszönhető rokoni kapcsolatának, sokan úgy vélték külföldi (Habsburg) támogatással esélyesebben lehet fellépni a török ellen. (Mindezt megelőzően, szintén a házassági szerződés miatt, Csehország királyának is megválasztották.)

Magyar belháború (polgárháború)

Period: 1527 to 1538

A Mohácsot követő kettős királyválasztás egy azelőtt, és azóta is példátlan helyzetet eredményezett: két legitim királya volt az országnak. Ferdinánd az ország nyugati, főnemesi támogatottságát élvezte, míg Szapolyait a köznemesség nagy része elismerte és az ország keleti felét birtokolta. Céljuk, az ország egészének megszerzése egyikőjüknek sem sikerült. A felek végül a váradi békében (1538) kölcsönösen elismerték a másik királyságát, és jogát a címhez.

Szapolyai felajánlása Szulejmánnak

1529

Miután folyamatos vereségeket szenvedett el Szapolyai, Ferdinándtól, és kiszorult egészen Lengyelországba, a szultánhoz fordult. Felajánlotta országrészét, annak érdekében, hogy visszaszerezze trónját. A király ettől fogva szultáni függésbe került.

Bécs ostroma

1529

A felajánlást követően a szultán seregével visszafoglalta Szapolyainak egész Kelet-Magyarországot, még Budát is 'felszabadította'. Ezt követően seregével Bécsnek indult, és ostrom alá vette a várost. Ez volt az egyik első közvetlen Habsburg-török összecsapás. A hosszas ostromnak az őszi havazás vetett véget, mely hatására Szulejmán és serege visszatért Anatóliába.

Kőszeg ostroma

1532

1532-ben a szultán ismét Bécsnek indult, viszont ezúttal egy kisebb vár, Kőszeg állta útját. A várkapitány Jurisics Miklós és a maroknyi, pár száz várvédők közel egy hónapig tartottak ki a nagyjából 100.000 fős sereg ellen. Végül a várkapitány és az ostromlók megegyeztek, a törökök kitűzték zászlajukat a várra, cserébe életben hagyták a maradék védőt. Ez idő alatt viszont Bécs várát megerősítették, és jelentős keresztény had sorakozott fel alatta, így a szultán kénytelen volt visszavonulni.

Váradi béke

1538

A hosszas belharc során a két király felismerte, egyikük sem tud a másik fölé kerekedni, így Váradon a két uralkodó titkos megállapodást kötött. Elismerték egymás országrészét, és a szerződés értelmében Szapolyai országrésze Ferdinándot illeti, halála esetén. A szerződésről a szultán nem tudott.

Buda török kézre kerülése

Aug 29, 1541

Szapolyai halálát követően I. Ferdinánd megindította hadjáratát a keleti országrészért. Izabella királyné, és Fráter György - akik János Zsigmond tartották a jogos örökösnek - szultáni segítségét kértek. A törökök megtámadták a Budát ostromló Habsburgokat, majd elűzték őket, és csellel, kardcsapás nélkül elfoglalták a várost. Innentől az ország három részre szakadt: Királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség, török Hódoltság.