I. Szulejmán oszmán szultán

  • Nov 6, 1494

    Ifjúkora

    Szulejmán valószínűleg 1494. november 6-án született a Fekete-tenger partján fekvő kis-ázsiai Trabzonban (Trapezunt). Apja a későbbi I. Szelim szultán, aki ekkor beglerbég volt a Trabzoni ijalet élén.
  • Jan 1, 1520

    Trónra lépte

    Mikor 1520-ban trónra lépett, édesapja politikájával ellentétben nyugatra fordította figyelmét, s I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburg-ház nagy hatalmának megtörését tűzte ki politikájának fő céljául. https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Szulejm%C3%A1n_oszm%C3%A1n_szult%C3%A1n
  • Jan 1, 1521

    Első hadjárata

    1521-ben bevette a déli végvárrendszer legfontosabb láncszemét, azt a Nándorfehérvárt (Belgrádot), ahol 1456-ban II. Mohamed még kudarcot vallott, a következő évben elfoglalta az Egyiptom és Anatólia közti tengeri utat ellenőrző Rodosz szigetét a johannita lovagoktól.
    http://mult-kor.hu/cikk.php?id=14694
  • Period: May 10, 1529 to Oct 15, 1529

    Második hadjárat

    zulejmán 1529. május 10-én indult el Konstantinápolyból hatalmas seregével, mely a krónikák szerint 200-300 ezer embert tömörített zászlói alatt, ám valószínűleg „csak” 100-120 000 emberből állt. A szultán szolgálatában természetesen nem csupán törökök, hanem számos balkáni náció fiai – főleg szerbek – is harcoltak, míg a szolgák nagy részét a görögök közül hurcolták el.
    http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1529_majus_10_szulejman_szultan_megindul_becs_ellen/
  • Sep 3, 1529

    Buda elfoglalása

  • Period: Sep 28, 1529 to Oct 15, 1529

    Aranyalma 18 napos ostroma

    Ferdinánd hiába igyekezett békét kérni, szeptember 26-án az oszmánok körbezárták a császárvárost, másnap pedig kezdetét vette az „aranyalma” 18 napos ostroma.
    Bécs ostroma október 15-én végül Szulejmán kudarcával zárult, aminek legfőbb okát abban lelhetjük meg, hogy az időjárás nem csak a felvonulás során, de a császárváros alatt is a keresztényeknek kedvezett.
  • Jan 1, 1541

    Török hódoltság létrejötte

    1541-ben I. János király halála ismét Magyarországba szólította a szultánt. Erdélyt szandzsákként Izabellának és János Zsigmondnak adományozta, hogy a keleti részeken biztosítva legyen, majd Nyugat-Magyarország ellen fordult. Ettől kezdve nemhogy Bécset nem érhette el, de meg kellett vívnia olyan nyugat-magyarországi várakat is, amelyeket korábban könnyelműen kiengedett a kezéből.
  • Jan 1, 1541

    Szapolyaira bízott országrész

    Maga Szulejmán írta egy levelében 1541-ben, hogy a meghódított Magyarország az időben túl messzire esett a birodalomtól, ezért bízta annak vezetését az adófizetést vállaló Szapolyaira, akit az 1526-os székesfehérvári országgyűlés királlyá választott.
  • Aug 29, 1541

    Buda újabb elfoglalása

  • Sep 6, 1566

    Utolsó hadjárat

    A 46 éven keresztül uralkodó Szulejmán végül éppen Magyarországon, a Habsburgok ellen vezetett sokadik hadjárata során vesztette életét. A Porta az 1566. évre hadjáratot hirdetett Magyarország ellen, a 72 éves Szulejmán pedig ragaszkodott ahhoz, hogy a háborút személyesen ő vezesse. Az oszmán sereg ostrom alá vette Szigetvár erődjét, az idős uralkodó pedig néhány nappal a vár elfoglalása előtt hunyt el.
    http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1566_szeptember_6_szulejman_szultan_halala