-
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz
A mű a dicső múltat állítja szembe a hanyatló jelennel. A lírai én aggodalmát fejezi ki a magyarok sorsával kapcsolatban. A lírai én a nemzetet, a kortárs magyarokat szólítja meg jobbító szándékkal. -
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Elsőként a múlt dicső emlékeit mutatja be (Honfoglalás, Mátyás győzelmei). Ezt követően ellentétet állít, és a múltbeli kudarcokat, vereségeket ismerteti. A beszélő Istentől kér kegyelmet a nép közbenjárójaként a magyarok számára. -
Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala
A műben a lírai én (Kölcsey) és egy vándor (Zrínyi) párbeszéde jelenik meg. A mű témája a dicső múlt és a sivár jelen szembeállítása. A reménytelenség és a nemzethalál gondolata jelenik meg, amelyet szomorú hangvétellel ábrázol. -
Vörösmarty Mihály: Szózat
A lírai én a magyar nemzetet szólítja fel a hazához való hűségre. A költemény történelmi hivatkozásokat tartalmaz: csaták, Honfoglalás, Hunyadi törökellenes hadjáratai, szabadságharc. A nemzetnek választania kell a jobb sors és a nemzethalál között. -
Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok
-
Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke
A lírai én Zrínyiként szólal meg a páratlan versszakokban, a párbeszéd másik szereplője a Sors. A lírai én kegyelmet, a haza megmentését kéri. A Sors ítélete a nemzet eltörlése és a nemzethalál. -
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet
A lírai én elmélkedésből indítja a szöveget, általánosságban töpreng a halálról. Vízióját, látomását fogalmazza meg, amely egy forradalmi kép, melyben a szolgaságban élők fellázadnak. A költeményt csapongó gondolatmenet, zaklatottság jellemzi. -
Petőfi Sándor: Nemzeti dal
A beszéd célja a közönség meggyőzése a szabadság fontosságáról. Emellett érvel a lírai én az ősapák hagyományának tiszteletével, más forradalmak követésével, a haza becsületével és a dicsőség méltóságával. A lírai én a magyar nemzetet szólítja meg buzdító céllal, választaniuk kell a szabadság és a rabság között. -
Petőfi Sándor: Akasszátok fel a királyokat!
-
Vörösmarty Mihály: Előszó
A vers a szabadságharc utáni időszakot ábrázolja. A műben megjelenő vészt a kortársak a szabadságharc leverésével azonosították. A haza jelentős eseményeit évszaktoposszal jeleníti meg.