-
A Mecsek Egyesület javaslata kert létesítésére
Tervbe vették, hogy "a hegység flórájából tanulságos kert létesíttessék" , helyszínként a Budai Külvárosi Temetőt javasolták. (Dunántúl, 1911. 06.24.) -
Törvény a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kerülséről
„1. § Székhelyüknek a trianoni béke következtében történt elvesztése miatt az 1872. évi XIX. törvénycikkel felállított kolozsvári m. kir. Ferenc József-tudományegyetem ideiglenesen Szegeden, az 1912. évi XXXVI. törvénycikkel felállított pozsonyi m. kir. Erzsébet királyné-tudományegyetem pedig ideiglenesen Pécsett nyer elhelyezést.” (1921. évi 25. tc.). -
Klebelsberg Kunó Pécsre látogat
A város kezdeményezte, hogy a budai régi temető egy része az egyetem botanikus kertjeként éljen tovább. E tervnek részeként Klebelsberg Kunó 1922 júliusi látogatásakor, a miniszter megtekintette a temetőt is, melyről a sajtó így számolt be: " A kocsik elhajtottak az Irányi Dániel-téren levő beépítetlen városi telkek, a régi budai városi temető mellett (...) botanikus kertnek szánta a város." (Dunántúl, 2022. július 19. 1.) -
Period: to
Természettudományi képzés az ETE-n
A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar intézeteiben - az Álattani Intézetben (1927-1933) és a Földrajzi Intézetben folyt. -
Vita a város és az egyetem között a park létesítése kapcsán
Finanszírozási nehézségek, valamint az, hogy növénytani tanszéke nem volt az egyetemnek, nehezítette a botanikus kert megvalósítását. 1930-ban a város közgyűlése Bozóky Géza egyetemi rektor hozzászólása után kimondotta, hogy a 6 holdnyi területet botanikus kert céljaira fenntartja az 1934 év végéig. Ha az egyetem növénytani tanszéke nem nyílnék meg, már most elhatározza, hogy a területen népparkot létesít. (Pécsi Napló, 1931. 04. 09.) -
Modern sporttelep és botanikus kert a Pius Gimnáziumban
P. Tüll Alajos igazgató bemutatta a Dulánszky Jenő építészmérnök által készített tervrajzot, amely szerint a szőlő kiirtásával nyert területen 12.800 m 2 területű hatalmas sporttelep létesül futballpályával, ... tribünnel, dobó, ugró és ...futópályákkal, melynek ... egyenletes lejtésű sí- és ródlipálya szolgál keretül. A pompás tervet a
szabad uszoda, fölötte az öltöző helyiségeket is magában foglaló kilátótoronnyal, továbbá a keleti oldalon fekvő 50 méteres céllövő pálya teszi teljessé. -
Megszűnik a bölcsészeti kar az ETE-n
Ennek oka, hogy a második bécsi döntés (1940. augusztus 30-án) következtében Észak-Erdély visszatért Magyarországhoz – Kolozsvárral együtt. A magyar nyelvű egyetemet minél gyorsabban újra kívánják indítani. Így Pécsről Szegedre illetve Kolozsvárra kerül a bölcsészkar. Dövényi Zoltán: Prinz Gyula Pécsett. Available from: https://www.researchgate.net/publication/369772187_Prinz_Gyula_Pecsett [accessed Jan 29 2024]. -
Period: to
A Pius Gimnáziumot államosítják, helyére a Pedagógiai Főiskola kerül
Parkszerű udvarán, az épülettől északra 1934-ben telepített díszfák és cserjék voltak, melyek1950-ben, amikor az akkor még Pedagógiai Főiskola (1948-62) ideköltözött, elhanyagolt állapotú bozótosként maradtak meg. A háború alatt a fenyőállományt megritkították, megcsonkították, mindenhol felverődött a gyomnövényzet, elterjedt az iszalag, az akác és a feketebodza. A leltározó bizottság minden ingóságot állami tulajdonba vett. 1950-ben a jezsuita szerzeteseket is elhurcolták. (Szabó, 1999) -
A botanikus kert újraalapítói a Pedagógiai Főiskola Növénytani Tanszéke
Dr. Uherkovich Gábor tanszékvezető, főiskolai tanár, Pásztor György, Nagy Mária, Sípos Imre, Tihanyi Jenő tanársegédek. A fotó 1953-ban készült. (Szabó, 1999) -
Az új pálmaház felavatása
Felavatták a pálmaházat (ma páfrányos ház) és a tófelületet (ennek a helyén áll ma az 1976-ban épült kaktuszház). -
Megépül a sziklakert
"Új pálmaházunk előtt sziklakertet építettünk. E területet mecseki, kárpáti, alpesi sziklanövényekkel és sziklakerti dísznövényekkel telepítettük be. A sziklakert legmagasabb pontján lévő sziklarepedésből zuhog a víz a sziklakert alján lévő medencébe. Megkezdtük egy nagyobb területen a Mecsek jellegzetes növényszövetkezeteinek betelepítését."(Tihanyi, 1956:16; Szabó, 1999:86) -
Sport a botanikus kertben 1956-ban
-
Hat növényház a botanikus kertben
1965-ben már hat növényháza volt a Botanikus
Kertnek: a szaporítóház, a melegövi
haszonnövények csoportja, epifita növények és
páfrányok üvegháza, szukkulensek, pálmaház és
kísérleti ház. (Pásztor, 2015:15) -
Pannonhalmi herbárium Pécsre kerül
Közel százéves, negyvenezer lapos növénygyűjteménnyel gazdagodott a Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszéke. Feldolgozását, feltárását azóta dr. Vöröss László Zsigmond főiskolai tanár végzi. A kétszáz kötegnyi „Pannonhalmi herbárium" kapszuláit másfélszáz tanár, tudós, botanikus gyűjtötte össze 1843-tól 1936-ig. Neves megalapozója, a pécsi születésű Ballay Valér — tanár és levéltáros — 140 féle baranyai virágos növényt préselt le. -
Felépült a kaktusz - és szukkulensház. Friss nemzetközi kapcsolatok
Az utóbbi években, főként dél-amerikai kertekkel alakított ki kapcsolatot a Pécsi Tanárképző Főiskola botanikus kertje. A friss kapcsolatok: Argentína, Brazília, Uruguay mellett 320 hazai és külföldi, — köztük hetven szovjet — testvérintézménnyel (pl. Algéria, Ghána, Izrael, Japán, Kína, Málta, Tasmánia, Szocsi, Szuhumi, Moszkva, Kolozsvár, Berlin, Dahlen áll most már rendszeresen magcsere-kapcsolatban. (Szabó, 1999:89) -
25 éves a Pedagógiai Főiskola botanikus kertje. Új páfrányház nyílik.
A jubileumi kiadvány tartalmazza az ünnepi ülésszak előadásait és rendezvényeinek programját, eseményeinek krónikáját. (Szabó, 1999). Az ország húsz botanikus kertjét száz tanár, akadémikus, kertész- és erdőmérnök képviselte. Az elhangzó előadások legfontosabb és visszatérő témája, hogy a botanikuskert és az általános iskolai oktatás kapcsolta miként alakul. (Dunántúli Napló, 1977. április 22. p.1.) -
Horváth Adolf Olivér vezetésével bonni szakemberek a botanikus kertben
Céljuk, hogy megismerkedjenek a természetvédelmi területek ritka növényeivel, kutatják bizonyos gyomnövények európai elterjedését is. Pécsett, a Lőtéri-dombok mögötti lápos, mocsaras területén megfigyelik a hússzínű kosbort, valamint a gyöngyvirágra emlékeztető tőzikét. A kutatócsoportot dr. Horváth A. Olivér Európa-hírű tudós vezeti. (Dunántúli Napló, 1978. május 22. 139. szám) -
Hatvanezres növénygyűjtemény a Tanárképző Főiskolán
1880 -ban Pécsett a Novobáczky-kertben többszáz fajta virág pompázott, s annak emlékét elsárgult papírú régi növénygyűjtemény őrzi a pécsi Tanárképző Főiskolán. Egy, a sok régi gyűjtemény közül, ami bepillantást ad Pécs és Baranya virágkertészetének múlt századi történetébe. Ez a ma már 60 000 lapot számláló és még ma sem teljesen feldolgozott pécsi herbárium rendkívül gazdag tárháza a régi 100—150 éves gyűjteményeknek. (Dunántúli Napló, 1980. május 26. 143. szám. -
A JPTE Tanárképző Karává alakul a főiskola
1981 őszén töltötte be harmincharmadik évét a Pécsi Tanárképző Főiskola. 1982. január 1-én elmondhattuk róla: „Fennállt 33 évig és 3 hónapig. Ezután mint a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara él tovább”. (Szántó Károly Emlékezés a Pécsi Tanárképző Főiskolára. In. Dunántúli Napló, 1982. 04.14. p. 6) -
Az országos védetté nyilvánítás folyamatban
A botanikus kertben és az üvegházakban a biológia szakos hallgatók rendszertani gyakorlatokon vesznek részt, ahol gyakorlati ismereteket gyűjthetnek, folyamatokat, jelenségeket figyelhetnek meg. Az itteni kísérleti műveletek, és azok eredményei képezik gyakran egy-egy szakdolgozat, vagy tudományos fokozat megszerzését szolgáló dolgozat alapját. A botanikus kert életét, az ott folyó munkákat dr. Tihanyi Jenő, tanszékvezető és Dobosiné Forró Marianna irányítják. Jávor Andor vezető kertésszel. -
Télálló kaktuszház megépül
1982-ben kezdődött meg a Botanikus Kert dendrológiai felmérése és rendszerezése, a mediterrán és a
félsivatagi kertrész kialakítása. Megépül a télálló kaktuszház. -
Természetvédelem alá kerül a botanikus kert
A Botanikus Kertet a Baranya Megyei Tanács 3/1989. (XII. 28.) Tsz. rendelete megyei védelem alá helyezte, amelynek értelmében a kert területe nem csökkenthető és az állományt alkotó növények egyetlen példánya sem vágható ki a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül. Forrás: PTE-EL, 308/1989. (Pásztor, 2015: 17) -
Mediterrán kert kialakítása
A JPTE botanikus kertjének bővítése újabb állomásához érkezett. Már a nyolcvanas években megszületett az ötlet, hogy a mediterrán jellegű éghajlatot kihasználva délszaki növényeket telepítsenek a terület déli oldalán. Megkezdték gyűjtésüket, zömmel eredeti termőhelyről. Többek között ciprus, cédrus, babér is kerül a pécsi, Ifjúság úti arborétumba. Jelenleg a sziklakert kialakítása folyik Mihály Árpád tájépítő tervei alapján. -
Dr. Uherkovich Gábor algológus, a botanikus kert alapítója Pécs díszpolgára lett
1912-ben született Dobsinán. Speciális kutatási területével, az algakutatással 1938 óta foglalkozik. A Pécsi Tanárképző Főiskola egyik alapító tanáraként 1948-ban létrehozta, majd kifejlesztette a főiskola növénytani tanszékét és botanikus kertjét, beindította a tanszék tudományos kutató és oktató munkáját. 1957-ben politikai okokból el kellett hagynia tanszékét, és az MTA Tisza-kutató Állomásának a szakmai vezetője lett. A biológiai tudományok doktora. 1991-ben a JPTE egyetemi tanára. -
Kitaibel Pál szobrának avatása
Janus Pannonius Tudományegyetem botanikus kertjében felavatták Kitaibel Pál flórakutató mellszobrát. -
Prinz Gyula szoboravatója
Prinz Gyula geográfus, az egyetem egykori rektorának szobrát felavatták a JPTE botanikus kertjében. Trischler Ferenc pécsi szobrászművész alkotását dr. Tóth József rektor (képünkön) leplezte le. Az ünnepség után a természettudományi karon Princz Gyula-emlékplaketteket adtak át. (Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)1999-12-14 / 342. szám. p. 4.)