Egy kereszteslovag útja

A keresztes hadjáratok időszaka

Period: 1095 to 1291

A keresztes hadjáratok időbeni behatárolása - nem könnyű feladat, mivel több hadjáratról van szó. Ezek kezdete talán még egyértelmű, hiszen az 1095. évi clermonti zsinathoz köthető, a hadjáratok vége azonban korántsem ilyen könnyen meghatározható évszám. Leggyakrabban az utolsó keresztény kézen lévő város elestének időpontját, azaz 1291-et szokták a korszak végeként elfogadni. Így azt mondhatjuk tehát, hogy a keresztes hadjáratok egy két évszázados időszakot ölelnek fel, 1095 és 1291 közt.

Első keresztes hadjárat

1096

II. Orbán pápa felszólította a
keresztényeket, hogy vonuljanak a keleti keresztény testvéreik megsegítésére, a
még 638-ban szeldzsu török kézre került Szent Várost foglalják vissza. Hogy
gyomatékot adjon a felhívásnak, a pápa teljes búcsút ígért minden a harcokban
résztvevő kereszény számára. Ez pedig annyit jelentett, hogy a harcokban elesettek
feloldozást és bűnbocsánatot nyernek, azaz haláluk után egyből a mennybe
kerülnek.

Az első keresztes hadjárat

Period: 1096 to 1099

Első keresztes hadjárat

Aug 15, 1096

Nagyboldog asszony ünnepén indult útjának a Szent Föld
felszabadítását célul kitűző sereg. A sereget a pápa megáldotta.
Két fő részből állt a sereg. Az elsőben Remete Péter szerzetes és Nincstelen Walter
vezetésével szegény nincstelenekből állt,a Rajna völgyön, Magyarországon át
haladt Konstantinápoly felé. Ahogy haladt a sereg végig fosztogatták a környéket. Sereg egy részének sikerült egy Török várat elfoglalnia de a Törökök kiéheztették őket így ki kellett törniük minek vége vereség lett

Első keresztes hadjárat

Period: Jun 8, 1099 to Jul 15, 1099

A másik fő hadsereg fő parancsnoka maga a pápa volt, akit Le Puy püspöke
képviselt. Az óriás sereg több hullámban több nemes és jeles lovag vezérletével
érkezett meg Konstantinápolyba.
1099 június 8-án próbálták meg Jeruzsálemet elfoglalni, de sikertelenül. Így egy
véres 30 napos ostrom kezdődött, de végül július 15-én sikerrel járt a keresztes
hadsereg és keresztény kézre került a város. Megalapították a Jeruzsálemi
királyságot.

A második keresztes hadjárat

Period: 1147 to 1149

Ennek előzménye az volt, hogy a moszuli emír elfoglalta Edesszát, ami a keresztény
világra nagy fenyegetésként nehezült.
A második keresztes hadjáratra is pápai felhívásra került sor. Ezuttal III. Jenő pápa
szólította fegyverbe a keresztény seregeket. A pápai felhívásra VII. Lajos francia
királyt és III. Konrád német-római császárt is csatlakozott seregeivel a nemes
ügyhöz. Így 1147 tavaszán több mint 1 millió keresztes indult el a Szentföldre.

Második keresztes hadjárat

1148

Június végén körülzárták egy 50.000 fős sereggel
Damaszkusz városát, de a védők segítségért folyamodtak Núr ad Dínhoz. Így az
ostromlókat nem csak a víz hiány az ellátási nehézségek, a vezetők belső ellentétei
gyengítették, hanem a kívülről érkező muzulmán csapatok támadásai is.A hadjárat
kudarccal végződött és megaláztatások közepette elhagyta VII Lajos és III. Konrád
megmaradt seregével a Szentföldet.
A II. kudarcosan végződő hadjárat mellett akadt pár további de szintén
eredménytelen próba

Második keresztes hadjárat

Jun 24, 1148

A krónikák szerint 1148 június 24-én a középkor legnagyobb
csúcstalálkozója zajlott le. Olyan jelentős befolyással bíró emberek ültek le közös
tárgyalásra ezen a napon mint VII Lajos francia király, III Konrád német római
császár, I Rőtszakállú Frigyes (későbbi német -római császár), II. Henrik osztrák
herceg, a templomos és johannnita lovagrend nagymesterei, a szentföldi és kis-ázsiai
keresztes államok uralkodói.A találkozó eredménye képen a semleges de gazdag
Damaszkusz vált a célponttá.

Második keresztes hadjárat

Period: 1186 to 1187

De mindezek alatt Núr ad-Dín

elfoglalta végül Damaszkuszt. Majd unokaöccsét Szaláh ad Dínt tette
meg kormányzónak az egyiptomi kalifátusban. Núr ad Dín halála után
Szaladin felismerte a lehetőséget hogy befolyása alá vonja az egész térséget.
1186-tól folytonos konfliktusban állt a Jeruzsálemi királysággal akik ellen szent
háborút hirdetett majd 1187-ben Hattíni nál
vereséget mért rájuk és októberre Jeruzsálem is a kezére került Ezzel elérkeztünk a
III. Keresztes Hadjáratok előzményeihez.

harmadik keresztes hadjárat

1189

de az ostrom a keresztény vezetők között állandósult konfliktusok miatt sem ígérkezett éppen
könnyűnek. II Fülöp Ágoston végül betegsége miatt hazaindult csapataival. Így a
hadvezér Oroszlánszívű Richard lett. El is érte, hogy Akko város megadja magát.
Ekkor történt azonban az a sokat vitatott döntése mely szerint 2700 túsz kivégzését
rendelte el.

harmadik keresztes hadjárat

1189

A korábbi ellenségek Richard és Fülöp a szent cél érdekében békét kötve együtt
indultak a Szentföld felé seregeikkel. Sziciliában töltötték a telet, majd onnan már
külön folytatták útjukat. Az angolok egy tengeri viharba keveredve Cipruson
kikötöttek és ha már ott jártak el is foglalták azt. Majd útjukat tovább folytatva Akko
város közelében szálltak partra. A várost Lusignani Guido már 1189 óta ostromolta.
A keresztény seregek érkezése kissé javította is a pozícióit

A harmadik keresztes hadjárat

Period: 1189 to 1192

Megtörtént tehát, amitől oly sok keresztény vezető rettegett, Szaladin kezére került
Jeruzsálem. A Szent Város elvesztésének hírére a pápa VIII. Gergely a három
leghatalmasabb keresztény uralkodóhoz fordult. Így I. Barbarossa Frigyes német -
római császár, II. Fülöp Ágoston francia király és I. Oroszlánszívű Richard angol király
keresztes hadjáratot indított a Szent Város felszabadítására. Maguk az uralkodók
vezették a hadseregeiket Jeruzsálem felé.

harmadik keresztes hadjárat

Jun 10, 1190

A három sereg, különböző útvonalon haladt. A németek a Duna mentén haladtak, így
csatlakozott hozzájuk a magyar trónkövetelő Géza herceg is 2000 fős seregével.
Elsőként a német sereg érte el a térséget, ahol a rájuk törő török seregeket le is
győztékazonban tragédiák sorozata árnyékolta be a győzelmüket. Kezdődött
azzal, hogy a már 70 éves Frigyes 1190. június 10-én a Kalikadnosz folyóba fulladt.

harmadik keresztes hadjárat

1191

Így a sereg vezetését Frigyes fia, Frigyes sváb herceg vette át, aki viszont 1191 januárjában
Akko város ostrománál vesztette életét

harmadik keresztes hadjárat

1191

Szaladin tudta nem maradhat ez válasz nélkül és 1191 szeptemberében megtámadta
a keresztény sereget Arszúf mellett. A keresztények óriás győzelmet arattak a
muszlimok felett, de győzelmüket nem tudták kihasználni, mert ki is merültek a
harcokban és a tartalékaik is kifogytak.
Így Richard belátta nem tudja Jeruzsálemet visszafoglalni, csak felesleges
veszteségeket szenvedne értelmetlenül, így a harc helyett a diplomáciai utat
választotta. Békét kötött Szaladinnal.

harmadik keresztes hadjárat

1191

A béke értelmében a szultán garantálta, hogy a
keresztény zarándokok biztonságban meglátogathassák a várost és a Szent Sírt.
A palesztin kikötővárosok nagyrésze pedig még mindig keresztény kézen maradt,
biztosítva ezzel Európával való összeköttetést. Ez a béke, az hogy Jeruzsálem
továbbra is muszlim kézben van persze vegyes érzelmeket keltett a keresztényekben
a hadjárat sikerének tekintetében.

A negyedik keresztes hadjárat

Period: 1202 to 1204

A VI. Keresztes hadjáratot III Ince pápa hirdette meg, miután a III. keresztes hadjárat
kudarcA keresztesek 1204. április 13-án megrohanták és kifosztották Konstantinápoly
városát. Ám III. Ince pápa ezt nem tartottak különösebb problémának, nem ítélte el a
tényt hogy a keresztesek a „pogányok" helyett egy másik keresztény országot
támadtak meg. Ezzel a negyedik keresztes hadjárat véglegesítette a korábbi
egyházszakadás következményeit, megerősítette különállásában a keleti egyházat.

Az ötödik keresztes hadjárat

Period: 1217 to 1221

1215-ben a VI. lateráni zsinaton a pápa ismét kereszteshadjáratot hirdetett. Az akkori
pápa III. Ince 1217 nyarára rendelte el a hadjárat megindulását, de ő ezt már nem
érhette meg.
Ezt a sereget II. András magyar király és VI. Lipót osztrák főherceg vezette. .Akka városához érve a várost el is foglalták, de Jeruzsálemig nem jutottak most sem
el.

ötödik keresztes hadjárat

1218

1218-ban miután rossz
hírek érkeztek otthonról II. András haza indult. A hadjárat András nélkül tovább
folytatódott, már az új célpont Egyiptom irányába. De ismét eredménytelenül
végződött az V. kereszteshadjárat is.

ötödik keresztes hadjárat

1218

1218-ban miután rossz
hírek érkeztek otthonról II. András haza indult. A hadjárat András nélkül tovább
folytatódott, már az új célpont Egyiptom irányába. De ismét eredménytelenül
végződött az V. kereszteshadjárat is.

A hatodik keresztes hadjárat

Period: 1227 to 1229

|| Frigyes 1227-ben indult seregei élén a Szentföld felé. De malária tizedelte meg a menetelő sereget,
amit a császár maga is elkapott.
IX Gergely pápát ez nem érdekelte és a hadjárat késlekedése miatt kiátkozta Frigyest. Ennek
hírére a sereg egy része haza is fordult.

hatodik keresztes hadjárat

1228

Frigyes Végül békét kötött Kámil
szultánnal. A béke értelmében a keresztények visszakapták Jeruzsálemet, Betlehemet,
Názáretet, Montfort és Thorn várát, valamint Jaffát. A hatodik keresztes hadjáratnak harcok
nélkül sikerült elérni azt, amit a megelőző keresztes hadjáratoknak véres harcok árán sem;
hogy Jeruzsálem ismét keresztény legyen. Azonban nem sokkal később a megkötött békét a
keresztesek megszegték, ezért 1241-ben a muszlimok ismét megszállták Jeruzsálemet.

A hetedik keresztes hadjárat

Period: 1248 to 1254

IX Lajos fogadalmat tett ha meggyógyúl
Így 1248 augusztusában gyógyulása után, hajóra szállt csapataival és téli pihenőt
követően májusában Damietta városát elfoglalta majd a stratégiailag fontos Manszúra
erődöt is. A seregében azonban megjelent a skorbut majd a vérhas járvány tizedelte a sereget
tovább. Így a király visszavonulni készült már mikor a kereszteseket a muszlimok
bekerítették. Maga a király is fogságba esett. 1250 májusában hatalmas váltságdíj fejében
nyerte csak vissza szabadságát

nyolcadik keresztes hadjárat

1269

megérkezésüket követően felütötte a fejét a vérhas. Ebben a járványban most a
király IX. Lajos is életét vesztette. A sereg feloszlott. A trónörökös, Fülöp rögtön haza indult.
Nagybátyját, Károlyt kérte meg arra, hogy kössön békét a muszlimokkal.
A béke értelmében visszaadták a korábban elfoglalt Karthágót, majd visszahajóztak
Franciaországba. Ezzel eredménytelenül ért véget az utolsó nagyobb keresztes hadjárat is.

nyolcadik keresztes hadjárat

1269

IX. Lajos 1269-ben indította meg a nyolcadik keresztes hadjáratot az előző kudarca után.
A célja Tunisz meghódítása. Abban a hittben volt a király hogy a tuniszi emír könnyen
rávehető a keresztény hitre való áttérésre. Ha pedig a tuniszi emírség keresztény kézre kerül
szabaddá válik a keresztesek számára az út Egyiptomba, onnan pedig a Szentföld felé.

A nyolcadik keresztes hadjárat

Period: 1269 to 1272