A kora újkor történetének 20 legfontosabb évszáma

Timeline created by ErdiFerenc
In History
  • 1479

    Spanyolország létrejötte

    Spanyolország létrejötte
    Kasztília és Aragónia egyesülésével jött létre Spanyolország, és mivel Aragóniához tartozott Dél-Itáliának egy része is, Spanyolország új nagyhatalommá vált. 1492-ben fejeződött be a reconquista, vagyis a mórok kiűzése az Ibériai-félszigetről. Az új ország élére I.Károly Habsburg uralkodó került, és erős kézzel visszaszorította a rendeket országában.
  • Oct 12, 1492

    Amerika felfedezése

    Amerika felfedezése
    A kora újkor legfontosabb földrajzi felfedezése Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. Indiát karta expedíciójával elérni, és abban a hitben is halt meg, hogy oda érkezett. Ameriggo Vespucci volt az, aki felsimerte, hogy új kontinenst fedezett fel. A nemesfémek biztosították a hódító országok számára a gazdagságot, de ezt a bennszülöttek leigázásának árán érték el.
  • Oct 31, 1517

    Luther Márton 95 pontja

    Luther Márton 95 pontja
    Luther Márton Wittenbergben tette közzé 95 pontját, melyekben az akkori egyházat élesen bírálta. Ennek nyomán alakult ki az új felekezet, az evangélikus vagy lutheránus egyház. Luther elutasított minden egyházi tulajdont és fényűzést, ezért a szekularizációt (az egyházi birtokok világi kézbe adása) támogatta. A pápát is megtagadta, és a szerzetes rendeket szükségtelennek tartotta, pedig ő maga is tagja volt az Ágoston-rendnek. Ő fordította le először a Bibliát, német nyelvre.
  • 1521

    Nándorfehérvár eleste

    Nándorfehérvár eleste
    1520-ban az Oszmán Birodalom élére I.Szulejmán szultán került(1520-1566). Beavatkozott az európai hatalmi harcokba (cognaki liga), és ehhez át kellett törnie Magyarországon. Ekkor foglalta el a nyugati végvárrendszer várát, Nándorfehérvárat.
  • Period:
    1533
    to

    IV.Rettegett Iván uralkodása

    IV.Rettegett Iván 1533-ban került Oroszország élére.A szolágló nemességre támaszkodva cárrá koronáztatta magát(1547). Megpróbálta birodalmát a Balti-tengerrel összekötni, de az északi államok viszaverték. Azonban a tatárok ellen sikerrel háborúzott (1552 Kazany, 1556 Asztrahány), így elfoglalta a Volga medencéjét, megkétszerezve birodalma kiterjedését.
  • 1534

    Az anglikán egyáz kialakulása

    Az anglikán egyáz kialakulása
    VIII.Henrik (1509-1547) első feleségének, Aragóniai Katalinnak nem született gyermeke, ezért el akart tőle válni. Azonban a pápa ezt nem engedélyezte, így VIII.Henrik a katolikus egyházból való kiválást választotta. Az új, anglikán egyház feje a király lett, és kezetben megmaradt a katolikus keresztényekhez hasonló hierarchiája. Viszont a szerzetesrendeket feloszlatták, nem simerték el a szenteket és anyanyelvű vallásgyakorlást vezettek be.
  • 1540

    A jezsuita rend megalapítása

    A jezsuita rend megalapítása
    Loyolai Szent Ignác alapította a jezsuita rendet, az ellenreformáció szellemében. Célja az volt, hogy megállítsa a katolikus egyház népszerűségének csökkenését. A rend a katolikus egyháznak megfelelően központosított és hierarchikus volt, élén a generális állt. De tanult a protestáns felekezetektől, igyekezett a népet is szolgálni, iskolákat alapítottak és magas színvonalú oktatást nyújtottak. Így nagy sikerrel térítettek vissza tömegeket a katolikus hitre. (rekatolizálás)
  • Sep 25, 1555

    Augsburgi vallásbéke

    Augsburgi vallásbéke
    Luthert a pápa és V.Károly (1519-1556) német-római császár is elítélte, de a birodalom fejedelmei rokonszenveztek vele és így Bölcs Frigyesnél, Wartburg várában talált menedéket. Közben kitört a vallásháború a császár és fejedelmei között, és csak 1555-ben kötötték meg a békét. Kimondták, hogy a fejedelmek szabadon választhatnak vallást, és az alattvalóiknak is követniük kell azt.
  • Period:
    1562
    to

    Francia vallásháború

    Miután I. (Valois) Ferenc (1515-1547) vereséget szenvedet Itáliában a Habsburgoktól, meggyengült a hatalma, így mikor megjelent a reformáció, kitört a háború a katolikusok és a hugenották (francia kálvinisták) között. Az északi katolikusokat a Guise hercegek, a déli kálvinistákat pedig a Bourbonok vezették. A harc Bourbon (IV.) Henrik francia trónra kerülésével ért véget, mikor kiadta türelmi rendeletét (nantes-i ediktum,1598). Ebben korlátozottan engedélyezte a hugenották vallásgyakorlását.
  • 1568

    Drinápolyi béke

    Drinápolyi béke
    A Török Birodalom megkötötte a Habsburgokkal a békét, a tengeren pedig a spanyol Habsburgok állítoták meg őket Lepantónál (1571). Ezek a hódítások végét jelentették egy olyan ország számára, amely a hódítások zsákmányaiból és területeiből élt. Az ez általi gazdasági válság meggyengítette a sereget, így később elvesztették Magyarországot és az orosz támadások ellen is már csak védekezni tudtak.
  • 1572

    Szent Betalan éjszakája

    Szent Betalan éjszakája
    A francia vallásháború(1562-1598) idején került sor Bourbon Henrik és Valois Mária esküvőjére. Sajnos ezena napon a Guise hercegek vezetésével több tízezer hugenottát (francia kálvinistát) gyilkoltak le szerte az országban.
  • 1579

    Utrechti szövetség

    Utrechti szövetség
    Németalföld fejlett volt textilipara és a Hanza-kereskedelem révén. Mikor Habsburg fennhatóság alá került, annak haszonélvezői lettek, mivel azok csak nemesfémekkel tudták az árucikkeiket kifizetni. Ezt felismerve megemelték az adókat. Emellett erőszakkal kezdék terjeszteni a katolicizmust (inkvizíció), és ez ahhoz vezetett, hogy az északi területek Orániai Vilmos vezetésével fellázadtak. Az északi, kálvinista tartományok kötötték meg az utrechti szövetséget, mely később hollandia alapja lett.
  • Period: to

    A harmincéves háború

    A háború politikai és vallási okokból tört ki: a katolikus Habsburgok ellen fellázadtak a református rendek és a német-római császárság fejedelmei, valamint a Habsburg birdodalom erősödését rossz szemmel néző Svédország, Dánia és Franciaország is rájuk támadt. A dunai országok legyőzésével a monachia hatalmát meg tudták erősíteni, majd a svéd és dán seregeket is legyőzték. Azonban a kivérzett birodalomra még Franciaország is rátámadt, és így Habsburg vereséggel ért véget a háború.
  • Period: to

    Angol polgárháború

    I. Károly (1625-1649) pénzügyi problémákkal küzdött, mivel csak a parlament jóváhagyásával vethetett ki adókat, az azonban a saját jogait akart megerősíteni. Kétszer hívta össze a parlamentet (rövid és hosszú parlament), de egyik alkalommal sem érte el célját. Ekkor elkövette azt a hibát, hogy megpróbálta letartóztatni a parlment tagjait, azonban a nép ellene fordult, így vidékre menekült sereget szervezni. Ellenfele Oliver Cromwell lett, aki ,,vasbordásaival" legyőzte őt és diktátorrá vált.
  • Vesztfáliai béke

    Vesztfáliai béke
    A harmincéves hábrú végét a vesztfáliai béke jelentette, melyet a Habsburgok Münsterben kötöttek meg Hollandiával és Osnabrückben a svédekkel, fanciákkal, a rendekkel és a fejedelmekkel. Ebben a békében Habsburgok megtarthatták a duna menti területeiket, de Svédország megszerezte a Balti-tenger menti területeket, Franciaország pedig Elzászt. A Habsburgok kénytelenek voltak elismerni Svájc, Hollandia és a fejedelemségek függetlenségét, amivel a Német-római Birodalom végleg feltagolódott.
  • Liberum veto

    Liberum veto
    A XVII. században Lengyelországban a rendek egyre jobban megukhoz ragadták a hatalmat. Azonban ezáltal kormányozhatatlanná vált az ország. A liberum veto (szabad vétó) azt jelentette, hogy ha a rendi gyűlésen csak egyetlen nemes szólt a törvény ellen, akkor már nem hozhatták meg. Ez növelte a belső feszültségeket és az ország meggyengüléséhez vezetett.
  • Jognyilatkozat elfogdása

    Jognyilatkozat elfogdása
    Angliában 1688-ban a holland Orániai Vilmost hívták a trónra és ekkor fogadták el a Jognyilatkozatot, mely leírta a polgári szabadságjogokat, valamint a parlamentet tette meg a végrehajtó hatalom ellenőrévé, vagyis a törvényhozó hatalom ellenőrizte a királyi hatalmat. Ez az alkotmányos monarchia. A politikai életet a választott parlament (cenzusos választójog) és a király által kinevezett kormány irányította. A pártok szabadon versenyeztek a szavazatokért.
  • Period: to

    I. Nagy Péter uralkodása

    I. Nagy Péter ismerte fel a nyugat fejlettségét, így erőszakkal elkezdte saját országát nyugati mintára átalakítani. Nyugati tanulmány utat is tett. Nyugatról hozott mesterembereket, manufaktúrákat alapított, és modern flottát és hadsereget szervezett. Kereskedelmi kapcsolatot is akart teremteni a tengeren. Miután nem tudta elérni a Fekete-tengert, mert a törökök feltartóztatták, 1700-ban a dánokkal és lengyelekkel szövetkezve Svédországra támadt (Északi háború).
  • Period: to

    Északi háború

    Nagy Péter lengyel és dán szövetségeseivel Svédországra támadt, hogy megszerezze partmenti területeit. XII.Károly, a svéd király, ez időben mindössze 15 éves volt. Azonban országa a harminc évees háború után nagy fejlődésen ment keresztül. Emiatt 1700-ban Svédország megnyerte az első csatát Narvánál. De a ritkán lakott ország gyorsan kimerült, így Poltavánál megsemmisült serege. 1721-ben megkötötték a nystadi békét, és bár Svédország megtarthatta Finnországot, az oroszoké lett a balti partvidék.
  • Period: to

    A spanyol örökösödési háború

    1700-ban kihalt a spanyol Habsburg-ház. A trónra XIV.Lajos (1643-1715) és (Habsburg) I.Lipót (1657-1705) is igényt tartott. Mivel Anglia és Hollandia tartott a francia hegemóniától, I.Lipót mellé álltak és legyőzték Fraciaországot. A spanyol koronát mégis a francia Bourbon Fülöp kapta meg, mivel Anglia és Hollandia nem akarta, hogy Ausztria egyesüljön Spanyolországgal. Fülöp sem egyesíthette két országát.