Logo rect gray

A Fóti nagytemplom története

  • A patrónusi jog elnyerése a királytól

    V. Ferdinánd magyar király – I. Ferdinánd néven Ausztria császára – az egyházi pártfogói jogot gróf Károlyi Istvánnak adományozta. Ybl Ervin szerint Károlyi István ebben az évben bízta meg Ybl Miklóst a templom megépítésével.
  • A templom alapítólevele

    Károlyi István „egy évtizedet meghaladó hosszú, és nyugalmas megfontolás után” Fóton katolikus lelkipásztori állomást (állást) alapított, az egytornyú barokk templomot, amelyben a családi sírbolt volt „anyaegyházzá emeltetve"; a templom mellett paplak s „hozzátartozó épületek” létesítéséről volt szó.
  • A paplak és az iskolaház felépítése, az alapok kiásása

    Holló Mihály plébánosi kinevezése. Az év során a paplak és az iskolaház felépítése; közöttük – feltételezhetően – a Szent György templom be-járata előtt – az új templom szentélyének kijelölése, az alapok kiásásának kezdete
  • Víz alatti források elvezetése, szivattyúzása

    1846 tavasza: A paplak és az iskolaház felszerelése, az alapozás közben felfakadt források elvezetése, szivattyúzása.
  • A régi templom szentélyének széthordása

    '1847. április 19.: A Szent György templom szentélyét, amely a toronytól a legtávolabbi ponton állt, széthordták, mert kellett a hely a további alapozáshoz.
  • A régi barokk templom lebontása

    '1847 augusztusa: A torony kivételével az egész barokk templomot szétszedték, az új templom két tornyának alapját és falait egy öl magasságra emelték, a régi sír-bolt kettős, új bolthajtás, azaz íves szerkezetű mennyezet kapott. Az építés nagy része alatt az istentiszteletek itt voltak.
  • Az oltárképek megrendelése

    '1847 ősz: Károlyi István három oltárképet rendelt meg Karl Blaastól, amelyeket az új templomba szánt. A közvetítő, a festő emlékirata szerint Ybl Miklós volt, ami azt jelenti, hogy a munkák időjárás miatti szünetelése alatt Itáliába (Rómába) utazott.
  • Építészeti munkák a forradalom idején

    '1848. április–június: Az építészeti munkák folytatása.
    '1848. június 15.: Károlyi István Pest-Pilis-Solt vármegye helytartó-főispánjává nevezték ki, a forradalmi események őt is és a munkásokat is elvonták az építkezéstől.
  • Munka leállása

    '1848. június vége: A munkások elmentek, csak a kőfaragók maradtak; az építkezés szünetelt.
  • Károlyi István fogságban

    '1849: A hadi események, majd Károlyi István elfogása, tárgyalása, börtönbün-tetése következtében az építkezés tovább szünetelt. Karl Blaas az elkészült oltárképekkel Bécsbe utazott, de Károlyi Lajos, Károlyi István fiatalabb testvére nem vett át (nem fizette ki) azokat
  • Folyamodás a gróf kiszabadítására

    A Fótiak levelet/kérvényt írtak az esztergomi püspöknek, mivel Károlyi István „Istennek dicsö házat épiteni kezde” amely azonban „tetö nélkül áll, oriáslag emelkedő puszta falait sirva könnyezi a nép”. Azért folyamodtak, hogy Károlyi István a rá kirótt bírságot fordíthassa a templomra.
    Jjúlius 30-án Scitovszky János a kérést továbbította, azt azonban a katonai kormányzat visszautasította
  • Az oltárképek visszaszerzése

    Károlyi István szabadulása Theresienstadtból, visszaérkezése Fótra. Karl Blaas, miután a Károlyi István megrendelésére készült képeket a családon belül nem sikerült elhelyeznie, kiállította s el is adta volna azokat, amikor Károlyi Istvánt szabadon engedték, és ő Ybl Miklóst Bécsbe küldte a képekért.
  • A felszentelés késlekedése

    Cikk az altemplom felszenteléséről; a templomot hat éve kezdték építeni, „az alig tető alá emelt falakat a parancsoló körülményeknél fogva két évig az idő rontó karjainak kelle martalékul kitenni”. A felszentelés azonban késlekedett, később is jelentek meg erről álhírek
  • Állnak a falak!

    Tavasz: Az építkezés folytatódott, az új templom falait felhúzták.
  • A fedél feltétele

    A fedél feltétele, a munka decemberig folyt.
  • A munka a fagyok multával folytatódik

    A munka a fagyok multával folytatódott tovább.
  • A kereszt feltűzése a hátsó tornyokra

    A kereszt feltűzése a kisebb (hátsó) tornyokra
  • Az altemplom beszentelése

    Az altemplom beszentelése, a nyilvános istentiszteletek kezdete.
  • A keresztek feltűzése az első tornyokra

    A két nagy (első) toronyra is felkerültek a keresztek és a villámhárítók.
  • A freskók megrendelése

    Az 1853-as évben Károlyi István meglátogatta Karl Blaast és újabb megrendelést adott neki, freskófestésre; Ybl adta át a megrendelést [?], két évig festette a freskókat; Bécsben készültek a próbatanulmányok. Nyáron Fóton dolgozott, a munkát szeptember végén fejezte be; Károlyi István később még három tabernákulum képet is rendelt.
  • A felső freskósor elkészítése

    Augusztus–szeptember: Karl Blaas a szentély freskói közül a négy evangélistát és a Megváltót fejezte be.
  • A melléképületek szobrai felkeróltek

    A plébánia tetejére Szent Péter, az iskola tetejére Szent Pál szobra került.
  • A kerítésfal elkészítése

    Október-november: Folyamatos építkezés, a templomot kerítő fal elkészítése.
  • A Szűz Mária szobor felállítása

    A Szent Szűz ércszobrának elhelyezése a homlokzaton, a két torony között. A dombormű Josef Gasser (1816–1900) osztrák szobrász alkotása, ahogy a kapu két oldalán baldachin alatt álló magyar
    szent király szobra is.
  • A felső templom belső festése - kezdete

    1. április 20–október 30. A felső templom festése és aranyozása.
  • A szentély freskóinak megfestése

    A szentély további festése és befejezése Boldogságos Szűz koronázása, Urunk születése, Szűz Mária üdvözlése, Szent Pál fordulása, Szent Péter teljhatalmazása és a 12 apostolok mellképei az egyház hajójának felsőbb részén.
  • Az orgona összeállítása

    '1854. október 10 – december 17. A 22 változatú orgona összeállítása.
  • A felső templom belső aranyozásának befejezése

    '1854. április 20–október 30. A felső templom festése és aranyozása.
  • A belső állványok eltávolítása

    Az állványok eltávolítása a belső térből.
  • A padlózat márványozása

    '1854. december 10. – 1855. január
    A templom hajójának és padlójának márvánnyal való kirakása, a lépcsők behelyezése, festés, aranyozás, egyéb díszítés.
  • Lucencius ereklye okirat kiállítása

    A szent Lucencius-ereklye valódiságát bizonyító irat kelte, Róma.
  • A szent Lucencius-ereklye megérkezése

    '1855. április 12. A szent Lucencius-ereklye, más ókeresztény maradványokkal együtt megérkezett Esztergomba, erről Scitovszky János levélben értesítette Károlyi Istvánt.
    '1855. április 22 – április 30. A római ereklyék az ideiglenes esztergomi bazilikában a hívek tiszteletére állíttattak ki.
    '1855. április 28. A szent Lucencius-ereklye átadása a fóti templom patrónusának.
  • A templom harangjainak felszentelése

    1. május 11. A Bécsújhelyen öntött négy harang Fótra szállítása.
    2. június 12. vagy 18. A templom harangjainak felszentelése.
  • A harangok első megkondítása

    '1855. szeptember 8. A harangok első megkondítása.
  • Az oltárképek felállítása

    A Szeplőtelen Szüzet ábrázoló oltárkép (és a többi) felhelyezése, melyek 1849-ben készültek és 1850-től a kastélyban voltak elhelyezve.
  • A templom megáldása

    Holló Mihály felavatta (megáldotta) a templomot, a Szeplőtlen Szűz diadalnapján, az egyházi felszentelés csak 1955. november 6-án következett be.