Magyarország a Habsburg Birodalomban timeline | Timetoast Timelines

1711

Demográfiai mélypont

18. század elején az ország lakosainak száma közel 4 millió fő volt. Ez megegyezett a Mátyás király korabeli adatokkal. Még más országokban dinamikusan növekedett a lakosság száma, addig Magyarországon a szám stagnált.A magyarság népesség aránya
csökkent: 80%-ról – 40,42 %-ra. Részletesebben lásd a linken.
Period: 1711 to 1740

III. Károly

III. Károly 1711-1740 között uralkodott. A nevéhez köthető a Pragmatica Sanctio elfogadtatása.
Apr 30, 1711

Szatmári béke

A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés, amelyet 1711. április 29-30 között kötött meg Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében, III. Károly király megbízottjával, Pálffy János császári főparancsnokkal.
1723

Pragmatica Sanctio

Pragmatica Sanctio lehetővé tette a nőági örökösödést a Habsburg-ház számára. III. Károly erőfeszítéinek dacára 1740-ben, az uralkodó halálát követően így is háború tört ki Ausztria feldarabolásáért. Ez az osztrák örökösödési háború.
1723

Helytartótanács

[Helytartótanács az 1722/23-as diétán létrehozott kormányzati szerv, amely közvetített az udvar és a vármegyék között. Elnöke a nádor volt. Székhelye Pozsony volt.)
1723

III. Károly bírósági reformja az 1722/1723-as diétán

III. Károly az 1722/23-as országgyűlésen elfogadtatta a bírósági reformját. Így létrejött a többek között a hétszemélyes tábla és a kerületi táblák.
1731

Carolina resolutio

A Carolina Resolutiót (magyarul: Károly király döntése) 1731. március 21-én adta ki az uralkodó, és ezzel II. József türelmi rendeletéig szabályozta a protestánsok jogait.
1735

Selmecbányai Állami Bányatisztképző Intézet alapítása

Itt végzett műszaki értelmiség később fontos szerepet játszottak Magyarország nagy építkezésein. Mocsarak lecsapolásától az útépítésekig.
Period: 1740 to 1780

Mária Terézia

Mária Terézia 1740-1780 között uralkodott. Uralmát a felvilágosult abszolutizmus jellemezte.
Period: 1740 to 1748

Osztrák örökösödési háború

Mária Teréziának korán szembesülnie kellett a hatalomgyakorlás nehézségeivel. Károly hiába fogadtatta el az európai államokkal a Pragmatica Sanciót, halála után komoly nemzetközi konfliktusok alakultak ki. Bajorország és Spanyolország bejelentette igényét a trónra. Poroszország ugyan felajánlotta segítségét az osztrákoknak Sziléziáért cserébe, viszont még Bécs reagálása előtt megindította támadását
1741

1741-es országgyűlés

A magyar rendek megszavazták az osztrák örökösödési háborúhoz az osztrákok számára az újoncokat és az adót, de szabadságjogaikat is újabb törvénnyel bástyázták körbe.
1748

Aacheni béke

Az aacheni béke lezárta a nyolc évig tartó osztrák örökösödési háborút. Mária Terézia ugyan vesztett területeket (Szilézia), de sikerült megtartania a trónját.
1749

Theresianum létrehozása

Mária Terézi hozza létre 1749-ben. A birodalom elitképző intézetévé válik.
1754

Kettős vámrendszer

Mária Terézia az ipar fejlesztése érdekében a 1754-ben vámrendeletet adott ki. Rendelkezése erősítette az osztrák–cseh ipar helyzetét, de biztosította a magyar mezőgazdasági termékek piacát is, viszont visszavetette a magyar ipar helyzetét.
1767

Úrbéri rendelet

Rögzítette a jobbágyok földesúr felé tartozó szolgáltatásainak maximális mértékét.
1777

Ratio Educationis

Mária Terézia tanügyi rendelkezései.
Period: 1780 to 1790

II. József

II. József 1780-1790 között uralkodott. Társuralkodóként 1765-től. Kalapos királynak is hívják, mivel nem koronáztatta meg magát, így nem kötötte a történeti alkotmány, törvények. Számos rendeletet adott ki.
1781

Türelmi rendelet

A rendelet szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és görögkeleti alattvalóknak, egyúttal pedig engedélyezte számukra a hivatalviselést is; az intézkedés később egyike lett azon három pátensnek, melyeket József halálos ágyán sem volt hajlandó visszavonni.
1784

Nyelvrendelet

1784. május 11-én adta ki híres nyelvrendeletét II. József magyar király. Az uralkodó a rendeletben a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé Magyarországon. Ennek értelmében a főkormányszékek 1784. november 1-jétől voltak kötelesek bevezetni a német nyelvű ügyintézést. A vármegyéknek és az igazságszolgáltatásnak 3 év múlva kellett teljesen áttérniük.
1784

1784-es erdélyi parasztfelkelés

erdélyi román parasztfelkelés vagy Hóra-lázadás vallási-etnikai színezetű parasztfelkelés volt az Erdélyi-középhegység területén. A felkelést II. József 1784. január 31-i rendelete váltotta ki, melyben utasítást adott arra, hogy növeljék az erdélyi határőrök létszámát. Az felkelésben a résztvevők döntően románok voltak.
Period: 1784 to 1787

Népszámlálás és birtokösszeírás

A népszámlálást 1784 és 1787 között a közigazgatási hatóságok a katonaság segítségével hajtották végre. A népszámlálás során összeírták a községek, házak és háztartások (családok) számát, megállapították a jogi és tényleges népesség nagyságát, valamint annak megoszlását vallás, nem és életkor, valamint foglalkozás, illetve társadalmi állás szerint.
1785

Jobbágyrendelet

1785. augusztus 22-én adta ki II. József magyar király egyik leghíresebb pátensét, melyben eltörölte az örökös jobbágyságot, és – többek között – a szabad költözködés és szakmaválasztás, illetőleg az ingó vagyon feletti rendelkezés jogának biztosításával igyekezett javítani a legalsó – és egyúttal legnépesebb – társadalmi réteg életkörülményein.
1785

II. József rendeletében bevezeti a kerületi igazgatási rendszert

Célja, hogy a helyi igazgatás átszervezésével véget vessen a központi kormányzattal szembeszegülő rendi ellenállásnak, s hogy államhű hivatalnokaival rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtassa a helyi igazgatás szintjén is.
1790

Nevezetes tollvonás

1790. január 28-án, halála előtt három héttel vonta vissza II. József tízesztendős uralkodása alatt hozott rendeleteinek döntő többségét. A „nevezetes tollvonás”, mely közel 6000 jogszabályt semmisített meg, csak a türelmi-, a jobbágy- és az alsópapságról szóló rendeletet hagyta érvényben.
Period: 1790 to 1792

II. Lipót

II. Lipót 1790-1792 között uralkodott. II. József testvére. Rövid uralkodásának eredménye a rendi dualizmus visszaállítása volt.
1791

1790/91-es országgyűlés

[Az országgyűlés elismerte II. Lipótot magyar királynak. Visszaállították a II. József előtti államigazgatást, az úriszéket, további rendelkezésig Mária Terézia úrbéri rendeletét emelték törvényerőre. A protestáns és görögkeleti egyházak szabad működését törvénybe iktatták, bár a katolikus egyház továbbra is államegyház maradt. Kimondták hogy Magyarország független országként kormányozandó, és csupán a közös uralkodó köti össze Habsburg tartományokkal.Továbbá visszaadta az udvar a Szent koronát.
Period: 1792 to 1835

I. Ferenc

I. Ferenc 1792-1835 között uralkodott.
1794

Martinovics-féle jakobinus összeesküvés

Martinovics és társai a fennálló rend ellen szervezkedtek. Eszméikben megjelent a francia radikálisok a jakobinusok vonásai.
May 20, 1795

Martinovics és társainak a kivégzése

1795 májusában a pesti Vérmezőn kivégzték Martinovics Ignácot és társait.
1809

Győri csata

A győri csata Kismegyeren 1809. június 14. volt a napóleoni háborúk egyetlen a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. Francia győzelemmel végződött.