Nemzetközi politikai viszonyok tudományterületének történeti idővonala
-
A modern nemzetállamok születése
"Nemzetközi" szót Jeremy Benthon találta ki, mivel a vesztfáliai béke után új politikai közösségek jöttek létre, a modern nemzetállamok. -
Francia forradalom hatása a politikai gondolkodásra
Két ható gondolat:
1. Politikai változás egy természetes dolog és a társadalom mozgásban van
2. Népszuverenitás elvének megjelenése -
Period: to
I. világháború
A nemzetközi politikai viszonyok tudományterületének a kialakulásának kezdete a háború után -
Nemzetközi politikai viszonyok intézményesülésnek az első lépése
Walesben létrejött az első olyan egyetemi tanszék, amely kifejezetten a háborúk kitörésének az okaival foglalkozott. A tudományterület megszületése. -
A nemzetközi poltikai viszonyok tudománnyá válása
A tudományterület születését 1919-hez kötik. Ezt arra való igény tette szükségessé, hogy a nemzetközi politikai viszonyokról többet megtudjanak, hogy megmagyarázzák miért lesznek háborúk. -
Period: to
Az 1. nagy vita
A liberalizmus és realizmus (Carr, Morgenthau) szembenállása. Ontológiai vita. Liberalizmus kérdése az volt, hogy hogyan kerülhető el egy háború. Realizmus kérdése, hogy miért van háború és hogyan viselkednek az államok -
Period: to
Államok feletti szereplők bekapcsolódása a nemzetközi politikai viszonyokba
Államok feletti szereplők bekapcsolódása a nemzetközi politikai viszonyokba. Multilaterális diplomácia megjelenése. -
Period: to
II. vililágháború
A dekolonizációs folyamat beindulása a háború után. Az eurocentrikus tudás és a nyugati lineáris fejlődés tendenciájának megborulása. Ebbe a tendenciába illeszkedik be a nemzetközi politikai viszonyok is, mint egy új kisebb tudomány. -
A nemzetközi politikai viszonyok második születése
A II. világháború alatt egy szerkezetváltás megy végbe. Sokkal erősebben kötődnek az egzaktabb tudományokhoz. Az új cél a háborúk mögötti motivációknak a megértése lett. Újjászervezik az egész tudományt. Ez az esemény Hans Morgenthau nevéhez kötődik és a Politics Among Nations könyvéhez. -
Period: to
A 2. nagy vita
A természettudományi módszereket preferáló behaviorizmus és a történelemtudományi módszereket használó tradicionalizmus episztemológiai vitája az 1950-es években.
Alapvetően egy ismeretelméleti vita: milyen
módszereket lehet alkalmazni a nemzetközi politikai rendszerre, a politikatudomány
tekintetében -
Period: to
A társadalmi szereplők megjelenése a nemzetközi politikában
Gazdasági szereplők megjelenése, a gazdasági globalizáció jelentősségének a növekedése az 1970-es években. Megjelennek az MNC-k és TNC-k, mint politikai szereplők.
Civil társadalom is belép a nemzetközi politikába, mint az NGO-k. -
Period: to
A 3. nagy vita
A neo-realizmus és neo-liberalizmus az 1. nagy vitából induló ontológiai vitája az 1970-es években. (Ide sorolható még a neo-marxizmus is)
Neorealizmus: a rendszerelméletet állította
középpontba; a nemzetközi rendszer struktúrája lett a meghatározó fogalom, nem a szereplők
szintjén vizsgálódott. A másik oldalon (idealista oldal) is kialakult a sajátos neoliberális
irányzat – egy liberális ellenelmélet jött létre a neorealizmussal szemben. -
Kenneth Waltz: Theory of International Politics
Kenneth Waltz megfogalmazza a Theory of International Politics könyvében a "nagy törés" elméletét. Véleménye szerint nem az államon kívüli és belüli folyamatok választják el azt, hogy mi nemzetközi politika tárgya, hanem két rendezőelv. 1. Az államon belüli hierarchia 2. Államok közötti anarchia -
Period: to
A 4. nagy vita
Az előzőleg említett úgynevezett racionális irányzatok és a konstruktivizmus episztemológiai (ontológiaivá is válikk idővel) vitája
Konstruktivizmus alapvető különbségtétele: posztpozitivista kiindulás – a lényeg az, hogy meg kell haladni a pozitivista irányzatokat, amelyek objektív, empirikusan igazolható tényekre vezetik vissza az elméleteket. A konstruktivizmus azt hangsúlyozza, hogy különbséget kell tennünk a természeti világ durva tényei és a társadalmi tények között. -
Period: to
Az egyén megjelenése a nemzetközi politikában
A 90-es évek tendenciája, amikor az egyén kilépve állam által képviselt szerepköréből megjelenik a nemzetközi politikában, mint szereplő pl. lehet nemzetközi jog alanya
