-
David Davies alapításával létrejön az első intézmény Aberystwyth-ben (Wales) ami a Nemzetközi Politikai Viszonyokkal, mint tudományággal foglalkozik.
A tudományág születése. Egyben a modern liberalizmus születésének is a kezdete -
Period: to
Liberális szemléletmód uralja a tudományágat
1919-ben a Nemzetközi Politikai Viszonyok tudományága a liberialista gondolkodásmódba született és egészen 1948-ig ez a gondolkodásmód nem volt megkérdőjelezve. -
A modern realizmus születése
Hans J. Morgenthau 1948-ban kiadja "Politics among Nations" c. művét, amellyel újra szervezi a nemzetközi politikai viszonyok tudományát, ezzel még sajátosabbá téve azt, hiszen az újjászervezés a tudományág második születését hozta magával. -
Period: to
A nemzetközi politikaelmélet első nagy vitája liberializmus - realizmus
Hans J. Morgenthau könyvében az eddigi modern liberialista nézőpont elvetésre került. Az eddigi alap kérdést: "hogyan érhetjük el, hogy ne legyen többé háború?" felváltotta az általa vált sokkal fontosabb kérdésre: "mi az oka annak, hogy léteznek háborúk?" -
Period: to
A nemzetközi politikaelmélet második nagy vitája: tradicionalisták - behavioristák
-
Quincy Wright munkássága az 1960-as évek elején
A Chicago-i Egyetemen a háborúkat a statisztika módszereivel tanulmányozó Quincy Wright úttörő szerepeket játszott a módszertani kérdésekben. Elmélete szerint négy kritériumnak kell megfelelnie egy elméletnek, ahhoz, hogy tudományosnak tekinthessük: 1. le kell írnia a jelenséget, 2. magyarázatot kell adnia, 3. adjon cselekvési utasítást adott helyzetre és 4. prognosztizáljon. -
A neoliberializmus születése
A neoliberalizmus születését leginkább Robert O. Keohane "After Hegemony" c. könyvéhez kötjük, azonban már az 1950-es években megjelentek azok a művek, melyek a szociológiai liberalizmust készítették elő. Ilyen mű példáúl John Burton "World Society" c. könyve volt. -
Period: to
A nemzetközi politikaelmélet harmadik nagy vitája
Más néven az Interparadigma vita. Résztvevői a neo-irányzatok: a neorealizmus, a neoliberalizmus és az első kritikai irányzat, a neomarxizmus. A vita az első nagy vitához hasonlóan ismét ontológiai vita volt. Fő pontja a "Mit vizsgálok?" című kérdés. -
A neomarxizmus születése
Immanuel Wallerstein 1976-ban kiadott, "The Modern World-System: Capitalist Agriculture and the Origins of the European World-Economy in the Sixteenth Century.1600-1750." című könyvével megszületett a Nemzetközi Politikai Elemzés első kritikai irányzata, a marxizmus. Ez az új irányzat átgondolta a nemzetközi politika mozgatórugóit, legfontosabb szervezőelemévé az egyenlőtlenségeket téve. -
A neorealizmus születése
Kenneth Waltz 1978-ban kiadott "Theory of International Politics" című művével a realizmus irányzata teljes átalakuláson ment át. Megváltozott az elemzés tárgya a szereplők helyett a nemzetközi rendszer leírására törekedve. Ebből született meg a neorealizmus, egy sokkal strukturálisabb irányzattá válva vagyis a struktúrális realizmus iskolájává. -
A gyenge liberalizmus születése
A hidegháború után a liberalizmus megújult. Számos kutató törekedett arra, hogy a realizmus alapvető pontjaihoz közeledve újítsa meg a liberális preferenciákat. A vita kirobbantója Andrew Moravcsik "Preferences and power in the European Community: A liberal intergovernmentalist approach" című írása volt. -
Period: to
A nemzetközi politikaelmélet negyedik nagy vitája
A racionalista irányzatok (realizmusok, liberalizmusok, maexizmusok) és a konstruktivizmus képviselői között robbant ki eme episztemológiai vita. A vitában a racionalista elemzéselmélet és ennek az elméletnek a megkérdőjelezése kerül egymással szemben. -
Alexander Wendt és a konstruktivizmus születése
Alexander Wendt "Social Theory of International Politics" című művében elindítja a poszt pozitivista vitát.Az objektív, empirikusan igazolható elméletekre való visszavezetés helyett Wendt és a konstruktivizmus különbséget tesz a természeti világ tényei és a társadalmi tények között.
