-
Ivan Pavlov kisérletei
Ivan Pavlov
(1849-1936)
Pavlov klasszikus kondicionálás elméletének lényege, hogy a velünk született feltétlen reflexekkel tanulás útján feltételes reflexeket lehet párosítani. file:///D:/!Letoltesek/2011-0021_04_tanulaselmeletek_es_tanitasi-tanulasi_strategiak_pdf%20(1).pdf -
Behaviorizmus kialakulása
Tanulmány:
"Ahogy a behavorista látja a pszichológiát" (John Watson)
Tanulmányában élesen kritizálta a pszichológiában akkoriban igen elterjedt introspekció (önmegfigyelés) módszerét, melynek során a kísérleti személyek érzelmeikről, vágyaikról és észleléseikről számolnak be.
file:///D:/!Letoltesek/2011-0021_04_tanulaselmeletek_es_tanitasi-tanulasi_strategiak_pdf%20(1).pdf -
John B. Watson (1878-1958)
amerikai pszochológus
behaviorizmus atyja -
Burrhus F. Skinner (1904–1990)
amerikai pszichológus
neobehaviorizmus jelentős alakja
Az instrumentális tanulás során a feltétlen ingerhez csak valamilyen cselekvés végrehajtása következményeként kapcsolódik feltételes inger. -
NEOBEHAVIORIZMUS kezdete
Figyelembe veszi a szervezeten belül lejátszódó folyamatokat
is, tehát elismeri azt, hogy ugyan közvetlenül kutatni csak a viselkedést lehet, a viselkedés azonban nemcsak közvetlenül a külső ingerek következmé nye, hanem már belső folyamatokat is feltételezhetünk mögötte.
file:///D:/!Letoltesek/2011-0021_04_tanulaselmeletek_es_tanitasi-tanulasi_strategiak_pdf (1).pdf -
Edward C. Tolman (1886-1959)
A neobehavioristák egy további tábora, Edward Tolman (1886–1959) amerikai pszichológus és hívei különösen a térbeli összefüggések tanulásával kapcsolatos munkásságuk miatt tettek szert nemzetközi elismertségre. -
Kurt Lewin (1890–1947)
amerikai-német pszichológus
Az alaktan legismertebb képviselője, ő dolgozta ki a mezőelmélet koncepcióját.
Kognitívizmus meghatározó alakja -
Albert Bandura (1925- )
kanadai pszichológus
neobehaviorizmus meghatározó alakja
Szociális tanuláselméletének a lényege, hogy a tanulás társas közegben folyó tevékenység és tapasztalatszerzés hatására bekövetkezett viselkedésváltozás -
Kognitívizmus kezdete
1960-1970. Az első kognitív elméletek arról, hogy tanulás közben mi zajlik az emberek fejében. Az értelem belső működésének vizsgálata és modellezése a korábbiaknál hatékonyabbá vált. -
Jean Piaget (1896–1980)
Svájci pszichológus. aki főleg a gyermek képességeinek
fejlődését vizsgálta.
Kognitívizmus meghatározó alakja -
Jerome Bruner (1915–)
Jerome Bruner (1915–) amerikai pszichológus a felfedezéses tanulás elméletével vált ismertté, amelynek a lényege, hogy a tanulókat kell a figyelem középpontjába helyezni (tanulóközpontú oktatás), nem pedig az ismeretközvetítést, a tanulási folyamatot. -
Konstruktívizmus
A konstruktivizmus a 70-es és 80-as években kialakult ismeretelméleti irányzat, mely Ernst von Glasersfeld (1917–2010) osztrák-amerikai filozófus és Paul Watzlawick (1921–2007) amerikai pszichológus munkássága nyomán vált ismertté.
A konstruktívizmus azt vizsgála, hogy mi történik az inger eérkezése és a válasz megfogalmazódása között. Azonban míg a kognitivizmus a tudás feldolgozásával foglalkozik, a konstruktivizmusban a fő hangsúly a tudás kialakulására helyeződik. -
Ernst von Glasersfeld (1917–2010)
A konstruktivizmus a tanulást nem a tudás átvitelének, hanem a tudás konstruálásának, azaz egy aktív folyamatnak tartja. Ennek legfontosabb mozzanata, hogy a tanuló meglévő, rendszerezett ismereteinek segítségével értelmezi az új információt. -
Radikális behaviorizmus
A radikális behaviorizmus Burrhus Skinner (1904–1990) amerikai pszichológus nevéhez köthető, aki a Thorndike által először alkalmazott instrumentális vagy operáns kondicionálás módszerét fejlesztette tovább. -
George Siemens
Konnektívizmus meghatározó alakja
Szerinte a behaviorizmus, kognitivizmus és konstruktivizmus az a három nagy tanuláselmélet, melyeket a legygyakrabban hasznosítanak az oktatási (instrukciós) környezetek létrehozásában. -
Konnektívizmus
A konnektivizmus tanulásszemlélete a tanulást informálisnak, hálózatba szervezettnek, technológiailag támogatottnak, folyamatosnak, élethosszig tartónak, önszerveződőnek, más (nem tanulásinak tartott) tevékenységekbe beágyazottnak mutatja. Az alapvető tanulási tevékenység a technológia felhasználásával és a kapcsolatok létrehozásával valósul meg, s a tanuló feladata a
mintázatok felismerése. A tanulás hálózatszervező tevékenység, s alapkészség a különböző területek közötti kapcsolatok feltárása
