A főbb tanuláselméletek kialakulása

  • Period: to

    Behaviorizmus

    A behaviorista irányzat szerint az objektív megfigyelés egyetlen lehetséges tárgya a viselkedés, ami a környezethez való alkalmazkodást jelenti. Alapvetően a viselkedést az ingerek és a válaszok segítségével próbálja definiálni, fő célja a viselkedés leírása, irányitása, amit az ingerekre adott válaszok feltételeinek feltárása révén próbáltak megvalósítani.
  • Ivan Pavlov (1849-1936)

    Ivan Pavlov (1849-1936)
    Pavlov a klasszikus kondicionálás törvényszerűségével bizonyította, hogy a feltétlen reflexek velünk születettek, akaratunktól függetlenül működnek és ingerspecifikusak, azaz adott inger hatására automatikusan kiváltódik.
    (A klasszikus kondicionálás, http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_klasszikus_kondicionls.html) https://www.youtube.com/watch?v=hhqumfpxuzI
  • Lee Edward Thorndike (1874-1949)

    Lee Edward Thorndike (1874-1949)
    Próba szerencse elv: Thorndike macskákat zárt be próbaketrecbe,a ketrec ajtaja egy kallantyú eltolásával nyithatóvá vált,az eledel a ketrecen kívülre volt elhelyezve. Az állat egyre rövidebb idő alatt talál rá a megoldásra, az élelem egyben volt inger és megerősítés. https://www.youtube.com/watch?v=x9GR2QVVXUQ
  • John B Watson (1878-1958)

    John B Watson (1878-1958)
    A behaviorizmus atyjának John B. Watsont tekintik, 1913-ban publikált elmélete a viselkedést helyezi a középpontba.
  • John B Watson kis Albert félelemkondicionálása

    John B Watson kis Albert félelemkondicionálása
    Watson a korábbi pszichológia bírálatából kiindulva fogalmazza meg természettudományos pszichológiáját. Az introspektív módszert bírálja, szerinte ez a tudatjelenségekre szűkíti a kutatás tárgyát, lehetetlené teszi a vizsgálódásokat: gyerekek állatok, elmebetegek körében. Leghíresebb kísérletében egyértelműen kondicionált érzelmi választ próbált előidézni egy kisgyermeknél. A kis Albert kísérlet: https://www.youtube.com/watch?v=9hBfnXACsOI
  • Lev Szemjonovics Vigotszkij (1896-1934)

    Lev Szemjonovics Vigotszkij (1896-1934)
    Vigotszkij szerint a pszichológiában döntő szerepe van az eszköznek és a jelnek. A magasabb pszichikus funkciók is eszközöket iktatnak be a természetes szerveződésbe; ilyen eszköz a jel. Az emlékezés is akkor válik logikus dologgá, ha az adott eseményeket vagy tárgyakat megnevezzük, majd belsővé tesszük, elraktározzuk őket. https://study.com/academy/lesson/lev-vygotskys-theory-of-cognitive-development.html
  • Jean Piaget (1896-1980)

    Jean Piaget (1896-1980)
    Piaget gyermekekkel végzett kísérletei alapján rájött, hogy az értelmi fejlődés alapvetően négy szakaszból áll, melyeknek a sorrendje meghatározott, és ugyan egyik szakaszt sem lehet átugrani, a hosszuk egyénileg eltérő lehet. Ezek a következők (Tóth 2004 alapján):
    - Szenzomotoros szakasz
    - Művelet előtti szakasz
    - Konkrét műveletek szakasza
    - Formális műveletek szakasza https://www.youtube.com/watch?v=u06yS0t2wyQ
  • Edward C Tolman (1886-1959)

    Edward C Tolman (1886-1959)
    Tolman kísérlete szerint az idegrendszerben kialakul egy kognitív térkép,mely magában foglalja a külvilág belső megjelenítését. Kísérlet példa: patkány akit szabadon engednek mászkálni a labirintusban amikor még egyáltalán nincs szó élelemről. Torlaszokkal elzárni a legrövidebb utat. Patkány kénytelen különböző kerülő utakon közelíteni az élelemhez. A torlaszok eltávolítása után a legrövidebb úton jut el az élelemhez. https://www.youtube.com/watch?v=X4uJFe5Nmgc
  • Burrhus F Skinner (1904-1990)

    Burrhus F Skinner (1904-1990)
    Instrumentális kondicionálás fogalmának bevezetése. Az instrumentális tanulás során a feltétlen inger mellé úgy párosul a feltételes inger (például egy megmozdítandó kar látványa), hogy ezen ingeregyüttest nem követi a jutalom (például táplálék), csak valamilyen cselekvés végrehajtása következményeként (például meg kell mozdítani a kart) https://www.youtube.com/watch?v=D-RS80DVvrg
  • Period: to

    Kognitivizmus

    A kognitivizmus irányzata az elme belső tevékenységére és a mentális folyamatokra helyezi a hangsúlyt, az elme funkcionális szerveződését vizsgálja. "Az, hogy a tanulók hogyan dolgozzák fel és alkalmazzák az információkat, megváltoztatja gondolkodásukat és belső mentális struktúrájukat (Richey, Klein, Tracey, 2011)"
  • Fred Simmons Keller (1899-1996)

    Fred Simmons Keller (1899-1996)
    Skinner kollégája, Fred Simmons Keller továbbgondolta az operáns kondicionálás oktatásbeli lehetőségeit, és saját tanítási módszert dolgozott ki az oktatás személyre szabott rendszere (Personalized System of Instruction, PSI), vagy ahogyan rövidebben emlegetik, Keller-terv néven.
  • Period: to

    Konstruktivizmus

    A konstruktivizmus a tanulást nem a tudás átvitelének, hanem a tudás konstruálásának, azaz egy aktív folyamatnak tartja
    "a tanuló egy meghatározott, fejlődésének adott fokára jellemző képet hordoz magában a világról, tudáskonstrukciós folyamatait ez a belső elméletrendszer, sokszor naiv, laikus elméletei határozzák meg." (Nahalka 1999)
  • Ernst von Glasersfeld (1917-2010)

     Ernst von Glasersfeld (1917-2010)
    A kognitív világ konstruáltságára vonatkozó tételt legélesebben Ernst von Glasersfeld fogalmazta meg: a valóságról, mint olyanról, igazából semmit nem tudhatunk. Az általunk konstruált világról nem lehet megállapítani, hogy korrespondál-e a valósággal. A külvilág legfeljebb csak visszadobni tudja a reprezentációinkat, ha alkalmatlanok, de arról, hogy adekvátan képezik-e le a valóságot, soha nem tudhatunk meg semmi biztosat.
  • Paul Watzlawick (1921-2007)

    Paul Watzlawick (1921-2007)
    Watzlawick szemléletének szerint az ember úgy tudja megváltoztatni a világképét, ha blokkolni próbálja a bal félteke kritikus gondolkodásmódját.
  • George Siemens (1970-

    George Siemens (1970-
    "Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára" címmel. Ez volt az első szakmai publikáció, mely definiálta a fogalmat, és körvonalazta az új paradigmát, mely a hálózatelméletek tanulásban és tudásmenedzsmenben való alkalmazását célozta meg
  • Period: to

    Konnektivizmus

    Az informatika, pedagógia és hálózatkutatás közös metszéspontján kialakult új terület a konnektivizmus. A konnektivista tanuláselmélet segítségével az elektronikus eszközökkel támogatott – informális hálózaton alapuló – információcsere lényegét megismerve alkalmazni tudjuk a folyamatos, nonformális, élethosszig tartó tanulási formákhoz is. (http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/06_blended_04_11/631a_hlzatalap_tanulsrl.html)
  • Stephen Downes (1959-

    Stephen Downes (1959-
    CCK-08 e-kurzus előadássorozat a hálózatalapú tanulásról. https://www.youtube.com/watch?v=Tyc_4gWg8RU