-
150,000 BCE
Őskor kezdete
Az ember történetének első , leghosszabb korszaka. Az első emberelődök (Hominina) megjelenése kb. 6-4 millió évvel ezelőtt. -
12,000 BCE
Paleolitikum
Alsó szakasz: i.e.600.000-120 000 , Középső i.e.120 000-40 000
Felső szakasz: i.e.40 000-10 000 Pattintott kőkor-(kb.i.e.3 millió-i.e. 12000) Hordaközösségben éltek, kialakultak a nemek közti munkamegosztás, nők-gyűjtögetés, matriarchátus éltek, eszközkészítés és használat( kő, csont,fa) ,tűz használata. -
10,000 BCE
Mezolitikum
Átmeneti kőkorszak(i.e.12000-i.e. 10000)Megindult az élelemtermelés. Állattenyésztés- háziasítás( domesztikáció) , földművelés. Helyszíne: "termékeny félhold"= Közel Kelet -
4000 BCE
Homo Sapiens ( bölcs ember) elterjedése
A mai ember homo sapiens 300 000 évvel ezelőtt alakult ki. Ma élő emberek a Homo sapiens faj ezen belül Homo sapiens sapiens alfaj tagjai.Jellemzői egyenes tartás és két lábon járás. Fejlett agykoponya. -
4000 BCE
Az őskor vége. Ókor kezdete
Az írott történelem kezdete az i. e. 4 .évezredben. És ez egyben az Ókor kezdete is. Első írásos emlék ékírással készült i.e 3500 körül. -
3000 BCE
Őskor
Az emberiség megjelenése az őskor kezdete. Az emberré válás főbb eseményei: Két lábon járás átalakulása miatt átalakult a táplálkozási szokásuk is hiszen eddig kezeiket a földön támasztásra használták de a fölegyenesedett gerincnek köszönhetően felszabadult a kezük és emiatt több mindenhez hozzá tudtak jutni. -
3000 BCE
Neolitikum
Újkőkorszak-csiszolt kőkor (i.e.10000-i.e.3000)Az élelemtermelés megindulása lehetővé tette a letelepedést( falvak, városok). Precízebb eszközök készültek, csiszolás, fúrás , faragás, őrlés segítségével. Első mesterségek megjelentek : fonás, szövés, fazekasság. -
1770 BCE
Hammurapi uralkodása
Kr.1972-1750 Babilon város királya, az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt. Apját, Szín-muballitot követte a babiloni trónon, utóda fia, Szamszuilúna volt.Hammurapi apja volt –az amorita dinasztia utolsó akkád nevű uralkodója. Hammurapi és utódai már mind amorita nevet viseltek.Később is különbséget tettek a dinasztia szövegei a régóta letelepedett akkádok és az utóbbi évszázadokban bevándorló amoriták között. Uralkodása 43 év. -
776 BCE
Első Olimpia
Olimpiai versenyek: hosszútávfutás, ökölvívás, távolugrás, pankráció, gerelyhajítás, lovasverseny, diszkoszvetés -
330 BCE
Nagy Sándor Uralkodása
Nagy Sándor (Kr.e. 356 – 323) az ókor egyik legismertebb történelmi alakja, Makedónia királya, a Hellén világ uralkodója, Perzsia meghódítója, az ókor legnagyobb hadvezére volt. Atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól egészen Indiáig terjesztette ki, elfoglalva az akkor ismert világ nagy részét. -
72 BCE
Spartacus féle rabszolga felkelés
Spartacus trák születésű rabszolga és gladiátor volt az ókori Rómában. A birodalom kr.e 73 és 71 közt zajlott legnagyobb rabszolgafelkelésének fővezére, vagy legnagyobb hírnévre szert tett vezetője. -
476
Ókor vége,Középkor kezdete
-
476
Nyugat- Római-Birodalom bukása
410-ben, amikor a gótok Alarich vezetésével feldúlták az ezeréves várost, bekövetkezett a Nyugat-Római Birodalom bukása, de a birodalom csak Konstantinápoly 1453-as török elfoglalásával múlt ki. -
Sep 19, 1222
Aranybulla
II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében, a 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében. -
Sep 19, 1241
Tatárjárás
A tatárok a Vereckei-hágónál betörtek az országba elsöpörve a magyar védelmet. Az ország külső segítség nélkül, saját erejéből szállt szembe az ellenséggel. Nép a kunoktól tartva meggyilkoltatta Kötöny királyt és kíséretét, ennek hatására a kunok elhagyták hazánkat. Ezek után magunkra maradtunk a tatárokkal szemben. A tatár előőrsök a magyar fősereg elől visszavonultak. A döntő küzdelemre 1241. április 11-én Muhinál került. -
Sep 22, 1301
Árpád ház kihalása
III.András halálával kihal az Árpád-ház férfi ága.(Ezért is nevezik gyakran az utolsó aranyágacskának). -
Oct 12, 1492
Colombus felfedezi Amerikát
- október 12-én érte el Kolumbusz Kristóf San Salvadore szigetét, és ezzel eljutott az addig ismeretlen földrész, Amerika partjaihoz.
-
Dec 19, 1492
Középkor vége , Újkor kezdete
-
Aug 29, 1526
Mohácsi csata
A mohácsi csata vagy mohácsi vész 1526. augusztus 29-én zajlott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között, magyar vereséggel. -
Sep 19, 1541
Buda elfoglalása
Budának a oszmán-török által végrehajtott bevételére 1541. augusztus 29-én került sor. A várat majdnem három hónapig ostromolta egy osztrák sereg, amikor július végén megérkezett a szultáni sereg a vár alá és elűzte onnan a németeket. Ezután a török sereg elit egységei, a janicsárok bevonultak a várba, mialatt a katonaság nagyrésze és a magyar főurak és Izabella királyné a fiával együtt Szulejmán sátrában volt. -
Oct 19, 1541
Három részre szakad az ország
-
Harmincéves háború
Cseh-pfalzi szakasz (1618–1623), Dán–holland szakasz (1624–1629), Svéd szakasz (1630–1635), Svéd–francia szakasz (1635–1648), Magyarország szerepe a háborúban nem a nyugati frontokon, a magyar katonaság saját területén maradt. A császári hadsereg nem alkalmazott magyar katonaságot németországi, dániai harcokban, a magyar lakosság a 17. században protestánsokból állt, háborúnak erős volt a vallás és a protestánsok a Habsburg uralkodóval szemben sok rosszat szenvedtek el. -
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása csak a nagyharsányi győzelem és a Szent Liga háborúját lezáró karlócai béke után vált biztossá, bár vitathatatlan tény, hogy a királyi székváros elvesztésével a török a Duna-medencéből is villámgyorsan kiszorult. A budai polgárok ugyanakkor talán még a keresztény katonáknál is nehezebb feladatot kaptak, hiszen nekik új életet kellett teremteniük az üszkösödő romokon, és vissza kellett állítaniuk városuk korábbi fényét, ami csak több évtizedes kitartó munkával vált lehetővé. -
Rákóczi szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) a török uralom alól felszabadult Mo. első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen. -
Amerika Függetlenségi Nyilatkozat aláírása
1776.július 4-én a Kontinentális Kongresszus elfogadta a tizenhárom gyarmatnak a Brit Birodalomtól való függetlenségét kimondó Leehatározatot. -
1848-as forradalom
1848-49-es forradalom és szabadságharc Mo. újkori történetének eseménye.A nemzeti identitás egyik alapköve. -
Az újkor vége/ legújabb kor kezdete
-
Első világháború
Az 1914 és 1918 közt zajló első világháború volt az egyik legjelentősebb és legpusztítóbb háborúja, 15 millió halálos áldozatot követelt. Az európai birodalmak két szövetségi rendszerbe tömörültek.1882-ben kötött hármas szövetség Németországot a Monarchiát, és Olaszországot foglalta magában. Az 1893-ban kötött francia-orosz szövetséget, 1904. francia-angol egyezmény, 1907. angol-orosz szerződés. A katonai ,helyi háborúk olasz-török háború (1911), az első és a második balkáni háború (1912-13). -
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa. Kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadásához köthető. A háború Európában 1945. május 8-án Németország feltétel nélküli megadásával, míg Ázsiában szeptember 2-án ért véget. -
Szovjet megszállás
1944-45: szovjet hadsereg megjelenésével véget ér a német megszállás és nyilas uralom, szovjet megszállás (óriási károk)
Az ország gazdasági helyzete: Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza, élelmiszer-fejadag.A világgazdaság legnagyobb inflációja- pengő elértéktelenedett, -
1956-os forradalom
A 20. századi Magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.Magyarország népének a Sztálinista terror elleni forradalma és a Szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca az 156-os forradalom. -
Honfoglalás
Az etelközi magyarok meggyőződhettek arról, hogy milyen előnye van a Kárpát-medencének a tájon dús legelők és kiváló termőföldek találhatók. A magas hegyek védelmet adnak az ellenséggel szemben.Elhatározták, hogy meghódítják ezt a vidéket. 894-ben a magyar törzsek egy része a Dunántúlon harcolt, a csapatok már nem tértek Etelközbe a Felső-Tisza-vidékén teleltek át. Itt várták az Árpád fejedelem által vezetett magyar fősereget. A fősereg 895-ben a Vereckei-hágón át nyomult be az Alföldre.
