1848 zászló

1848-1849-es szabadságharc (Készítette: Gergelyné Bruckner Enikő)

  • Jellasics átkelt a Dráván.

    Jellasics átkelt a Dráván.
    Bécs biztatására - a Horvátország élére állított - Jellasics horvát
    bán seregével megtámadta Magyarországot.
  • Batthyány Lajos tiltakozásul lemondott, de az ügyeket továbbra is intézte.

    Batthyány Lajos tiltakozásul lemondott, de az ügyeket továbbra is intézte.
    Felállították az OHB-t, mely felvállalta, hogy a szabadságharcot vezetni fogja. Élére Kossuth Lajos került.
  • Móga János altábornagy Pákozdnál feltartóztatta Jellasics seregét.

    Móga János altábornagy Pákozdnál feltartóztatta Jellasics seregét.
    A bán háromnapi fegyverszünetet kért, melyet arra használt, hogy Bécs felé meneküljön, elárulva ezzel felbujtóját.
  • A Batthyány-kormány végleg távozott a politikából.

    A Batthyány-kormány végleg távozott a politikából.
    Az Országos Honvédelmi Bizottmány gyakorolta a végrehajtó hatalmat, melynek elnöke Kossuth Lajos lett.
  • Móga János követte Jellasicsot a magyar-osztrák határig.

    Móga János követte Jellasicsot a magyar-osztrák határig.
    Október 6-án újabb forradalom robbant ki Bécsben. A magyarok késlekedve lépték át a határt, addigra Windischgratz csapatai már legyőzték a magyar hadsereget Schwechat-nál.
  • Lemondatták V. Ferdinándot a trónról.

    Lemondatták V. Ferdinándot a trónról.
    Helyette Ferenc József lett a császár 1916-ig.
  • Windischgratz általános támadást indított Magyarország ellen.

    Windischgratz általános támadást indított Magyarország ellen.
    Pest felé vette az irányt az 50.000 katona. Vele szemben az alakulófélben lévő feldunai sereg, élén Görgey Artúrral.
  • Görgey visszavonult, így az ellenség akadály nélkül bevette Pest-Budát.

    Görgey visszavonult, így az ellenség akadály nélkül bevette Pest-Budát.
    Görgey és Kossuth között ez ellentétet váltott ki. A kormány és az országgyűlés Debrecenbe költözött.
  • Windischgratz feltétel nélküli megadást követelt.

    Windischgratz feltétel nélküli megadást követelt.
    Görgey Vácon át a Felvidék felé vonult, hogy maga után csalja az ellenséget. Így védte Debrecent és a Tiszántúlt. Vácott kiáltványt adott ki, hogy tisztjeit megtartsa.
  • A Branyiszkói-hágón a feldunai hadsereg előrenyomult.

    A Branyiszkói-hágón a feldunai hadsereg előrenyomult.
    Lehetővé vált Görgey számára, hogy serege egyesüljön a Debrecen előterében gyülekező magyar erőkkel. A csata hőse Guyon Richárd honvéd ezredes volt.
  • Kápolnai vereség

    Kápolnai vereség
    Kossuth nem bízott Görgeyben, ezért Dembinski Henriket nevezte ki fővezérré. Kápolnánál vereséget szenvedett. Görgey és a tisztikar megtagadták az engedelmességet Dembinskinek. Kossuth engedett, leváltotta a fővezért. Az osztrákok úgy vélték, megnyerték a harcot. Március 4-én kiadták az olmützi alkotmányt, mely hazánkat tartományi rangra süllyesztett.
  • Erdélyben október óta harcok dúltak.

    Erdélyben október óta harcok dúltak.
    Gábor Áron, székely tüzér öntötte az ágyúkat (kb. 100-at). Novemberben állt az erdélyi magyar hadak élére Bem József, lengyel tábornok. 1849 márciusára kiverte az ellenséget (Puchner, Urbán) Erdélyből.
  • Áprilisban indították meg a híres tavaszi hadjáratot.

    Áprilisban indították meg a híres tavaszi hadjáratot.
    Fényes győzelmeket arattak az osztrák seregek felett. A hadjárat helyszínei: Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom, Buda. A vereség hatására Windischgratzet leváltották.
  • Függetlenségi Nyilatkozat

    Függetlenségi Nyilatkozat
    A fényes győzelmek hatására kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét Debrecenben. Az államforma kérdését későbbre halasztották, Kossuth Lajost kormányzó-elnökké nyilvánították.
  • A végrehajtó hatalom élére Szemere Bertalan miniszterelnök került.

    A végrehajtó hatalom élére Szemere Bertalan miniszterelnök került.
    A kormány úgy vélte, hogy a szabadságharcot megnyertük.
  • Buda visszafoglalása

    Buda visszafoglalása
    Hentzi tábornok védte a várat, aki a döntő roham során halálos sebet kapott. A magyarok május 21-én foglalták vissza.
  • Ferenc József segítséget kért I. Miklós orosz cártól a szabadságharc leveréséhez.

    Ferenc József segítséget kért I. Miklós orosz cártól a szabadságharc leveréséhez.
    A cár félt attól, hogy a harcok továbbterjednek, így a Szent Szövetség szellemében 200.000 fős sereget küldött Magyarország ellen. A sereget Paszkievics vezette.
  • A döntő csapás előfeltétele az erők koncentrálása lett volna a főhadszíntéren.

    A döntő csapás előfeltétele az erők koncentrálása lett volna a főhadszíntéren.
    Előbb Szegedet tűzték ki az összpontosítás helyéül. Görgey más tervet követett, csatát vesztett Komárom-Szőny térségében, ezért Kossuth leváltotta. Arad volt az új kijelölt helyszín. Itt sem sikerült a cári csapatok ellenében győzedelmeskedni-segesvári vereség. Az új fővezér, Dembinski Szegedet feladta harc nélkül. Temesvárnál Bem vette át a főparancsnokságot. Haynauval szemben azonban alul maradt.
  • A katonai és polgári hatalmat Görgeyre ruházta Kossuth, maga pedig több tábornokkal együtt Törökországba menekült.

    A katonai és polgári hatalmat Görgeyre ruházta Kossuth, maga pedig több tábornokkal együtt Törökországba menekült.
    Görgey Világosnál az oroszok előtt feltétel nélkül letette a fegyvert. Véget ért a szabadságharc.
  • Megtorlás, bosszú

    Megtorlás, bosszú
    Aradon 13 honvédtábornokot végeztek ki. Pesten Batthyányt is kivégeztette Haynau. Ez a nap a bécsi forradalom leverésének évfordulója volt.