-
Született Budapesten
Anyja neve Grosz Ilona, aki sajnos meghalt a költő szöletésekor.
Apja neve: Glatter Jakab -
Új családtagok
Édesapja újra megnősül. Molnár Ilona úgy szerette Radnóti Miklóst, mint saját gyermekét.
Nővére Klára és húga Ágnes fontos szerepet játszanak a költő életében. -
Elemi iskola
Iskolai tanulmányait 1915-től 1919-ig Budapesten, a Szemere utcai elemi iskolában végezte -
Középfokú tanulmányok
1919-től 1923-ig a budapesti 5. kerületi Magyar Királyi Állami Bolyai Reáliskolában folytatott középfokú tanulmányokat, -
Veszteségek
- július 21-én agyvérzésben meghalt édesapja. Radnóti csak ekkor tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja, és testvére, Ágika, a féltestvére.
-
Minden kiderül
Radnóti megtudja, hogy születésekor nemcsak édesanyja, hanem ikertestvére is meghalt. -
Első publikáció
Első publikációját, egy prózai írást 1925. szeptember 15-én közölte az Új Századok című diáklap Mi szeretnék lenni? címmel. Ekkortájt már érdeklődött az irodalom iránt, költeményei különféle diákfolyóiratokban jelentek meg. Miután az Új Századok megszűnt, főként a Haladás című diáklapban publikálta munkáit. Tanárai azonban irodalmi érzékére nem figyeltek fel. -
Bár a matek nem megy
Magántanára Hilbert (Komlósi) Károly lett, akinek személyében Radnóti nemcsak kiváló matematikatanárt tisztelhetett, hanem egyúttal atyai jó barátját is, vele tudott beszélgetni irodalomról, költészetről, verseit is megmutatta neki. Élete végéig tartotta a kapcsolatot vele, második munkaszolgálata után, 1943-ban levélben számolt be neki életéről. -
Gyarmati Fanni
1926 őszén Hilbert Károly lakásában ismerkedett meg leendő feleségével, Gyarmati Fannival, aki Hilbert feleségéhez járt különórákra matematikából. Közösen csatlakoztak a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Körhöz. -
Érettségi
1923-tól 1927-ig Izabella utcai Székesfővárosi Községi Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskola tanulója volt, 1927. június 11-én kereskedelmi érettségit tett. -
1928
1928 októberében barátaival 1928 címmel irodalmi folyóiratot indítottak. A lapnak két száma jelent meg, s Radnótitól két verset (Sirálysikoly, Szegénység és gyűlölet verse) közölt. -
Jóság
1929-ben a fiatal csoportosulás Jóság címmel önálló antológiát jelentetett meg, amelyben Radnóti már tizenkét verssel szerepelt. -
Pogány köszöntő
1930 márciusának elején jelent meg Pogány köszöntő című, első verseskötete a Kortárs kiadónál. 1929–30-ban részt vett a Kortárs című, avantgárd szellemiségű folyóirat megalapításában és szerkesztői munkájában. -
Estefelé
- december 1-jén publikált először a Nyugat című folyóiratban. Az Estefelé című versét közölte. 1932 decemberében magyar nyelv és irodalomból, illetve francia nyelv és irodalomból tett középiskolai tanári alapvizsgát.
-
Diploma
Júniusban summa cum laude minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták. A Nyugat 3. nemzedéke munkatársa lett. -
Házasságkötés
- augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit, dr. Gyarmati Dávid Dezső és Weisz Aranka lányát,[10] s a Pozsonyi út 1. számú házban béreltek lakást. Gyarmati Fanni ott élt haláláig.
-
Baumgarten-díj
- január 18-án ezerpengős Baumgarten-jutalomban részesült.
-
Első munkaszolgálat
- szeptember 9-én kezdte meg első munkaszolgálatát a IX. kolozsvári hadtestparancsnokság X. munkaszolgálatos zászlóaljában, a 209/16. munkásszázadban.
-
Második munkaszolgálat
Második munkaszolgálatára hívták be, ami 1942. július 1-jén vette kezdetét. Nehéz fizikai munkát végez, sokfelé dolgoztatják. -
Nem tudhatom….
1943–1944 telén írt, egyik legismertebb versének címe: Nem tudhatom…. -
Keresztelő
- május 2-án az izraelita vallást elhagyta, s Gyarmati Fannival közösen a római katolikus vallásra tért át: a budapesti Szent István-bazilikában Sík Sándor papköltő keresztelte meg.
-
Harmadik munkaszolgálat
Az utolsó munkaszolgálat Borban. Itt írja meg többek között:
Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, À la recherche…, Nyolcadik ecloga, Erőltetett menet. -
Halála
- november 4-én vagy november 9-én Abda község határában, a Rábca partján lőtték le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt.