Mszp

Az MSZP 1989-

  • Megalakulás

    Megalakulás
    Az MSZMP XIV. kongresszusán 28 alapító döntött új párt alapításáról, felvállalva annak folytonosságát az állampártal.
    November 21-én hivatalosan bejegyzik a pártot.
  • Nyers Rezső a párt elnöke

    Nyers Rezső a párt elnöke
    Korábbi élelmiszeripari, pénzügy-, valamint államminiszter. Az MSZMP utolsó elnöke. A rendszerváltás után 1998-ig parlamenti képviselő.
  • Négyigenes népszavazás

    Négyigenes népszavazás
    A közvetett köztársasági elnökválasztással az MSZP elvesztette az esélyét, hogy Pozsgay Imre legyen a köztársasági elnök.
  • Az első szabad választás

    Az első szabad választás
    Kétfordulós választási rendszerben az MSZP a szavazatok 10,89%-át szerezte meg az első fordulóban, majd a 6,35%-át a második fordulóban, ellenzékbe került. A parlamenti mandátumok 8,55%-val rendelkezett (33 hely a 386-ból).
  • Period: to

    Ellenzékben

  • Horn Gyula a párt elnöke

    Horn Gyula a párt elnöke
    1989 májusa és 1990 májusa között külügyminiszter, nagy népszerűségnek örvendett akkor, ezt a keletnémet menekültek előtti határnyitásban játszott szerepének köszönhette. Későbbi miniszterelnök.
  • Az 1994-es választási győzelem

    Az 1994-es választási győzelem
    A választás első fordulójában 31,3%-ot, a másodikban 33%-ot ért el az MSZP ezzel a parlamenti mandátumok 54,1%-át (209 helyet) szerezték meg. Abszolút többséget szereztek, de koalícióra léptek az SZDSZ-szel, így kétharmados kormánytöbbség született.
  • Period: to

    Kormányon (koalíciós kormányzás az SZDSZ-szel)

    Horn Gyula alakít kormányt. Mint az állampárt utódpártja az MSZP-nek támogatásra van szüksége, hogy a nemzetközi elfogadottsága javuljon, ezért meghívja koalíciós partnernek az SZDSZ-t. A ciklus máig tárgyalt ügyei az 'olajszőkítés', a Fenyő-gyilkosság, a maffiaháborúk, a Budapesten történt robbantás-sorozat, valamint a legszorosabban hozzá köthető, az 1995-ös megszorító intézkedés a 'Bokros-csomag'.
  • Az 1998-as választási vereség

    Az 1998-as választási vereség
    Az MSZP a szavazatok 29,8%-át szerezte meg az első fordulóban és 32,3%-át a második fordulóban ezzel a mandátumok 34,8%-át szerezte meg (134 hely). Így második lett a Fidesz mögött, amely 148 mandámutom szerzett. Orbán Viktor az FKgP-vel, valamint az MDF-fel alakított közösen kormányt.
  • Period: to

    Ellenzékben

  • Kovács László a párt elnöke

    Kovács László a párt elnöke
    A rendszerváltás előtt külügyminiszter-helyettes a Lázár-, és a Grósz-kormányban. A Németh-kormányban külüyminisztériumi államtitkár. Az MSZP alapító tagja, 1990-2004-ig parlamenti képviselő. A Horn-kormány külügyminisztere, alatta zárták le a magyar NATO csatlakozási tárgyalásokat.
  • A megfelelő miniszterelnök-jelölt

    A megfelelő miniszterelnök-jelölt
    A rendszerváltás óta párttagsággal nem rendelkező Medgyessy Péter lett az MSZP miniszterelnök-jelöltje Kovács Lászlóval és Németh Miklós korábbi miniszterelnökkel szemben.
  • A 2002-es választási győzelem

    A 2002-es választási győzelem
    Az MSZP a szavaztok 40,5%-át szerezte meg az első fordulóban és 42,1%-át a második fordulóban, a mandátumok 46,1%-át szerezte meg (178 hely, valamint 1 szdsz-szel közös). Az SZDSZ-szel együtt alakított koalíciós kormányt Medgyessy Péter (aki nem volt az MSZP tagja).
  • Period: to

    Kormányon (koalíciós kormányzás az SZDSZ-szel)

    Medgyessy Péter lett a miniszterelnök, aki a Lázár és a Grósz-kormánynak is volt pénzügyminisztere a rendszerváltás előtt. Bokros Lajos bukása után a Horn-kormányban is 1996-1998 között. 1987 decembere és 1990 májusa között a minisztertanács elnökhelyettese. A rendszerváltás után nem lép be az MSZP-be, miniszterelnök is külsősként lett.
  • Period: to

    Medgyessy Péter miniszterelnöksége

    Miniszterelnöksége alatt kiderült, hogy III/II-es ügynökként D-209-es kódszámú szigorúan titikos tiszt volt a rendszerváltás előtt. Bukását nem elsősorban ehhez, hanem a koalíciós partnerrel megromlott kapcsolata és az MSZP első magyarországi európai parlamenti választáson elért rossz eredményéhez kötik. Miniszterelnökségének emlékezete vitatott jólétnövelő programjának, a 100 napos programnak és az azt követő újabb 100 napos programnak gazdasági hatásai miatt.
  • Vereség az első magyar EP-választáson

    Vereség az első magyar EP-választáson
    A Fidesz és az MDF együtt 13, míg az MSZP és az SZDSZ együtt 11 székhez jutott az Európai Parlamentben.
  • Period: to

    Gyurcsány Ferenc első miniszterelnöksége

    Gyurcsány Ferenc 2000-ben lépett be a szocialista pártba. 2002-ben Medgyessy Péter tanácsadója, majd 2003 májusától sportminiszter lett. Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal 2004 augusztus 25-én választotta meg a parlament miniszterelnöknek.
  • Hiller István a párt elnöke

    Hiller István a párt elnöke
    Későbbi kultuszminiszter, majd oktatási és kultúrális miniszter, az MSZP alapító tagja, parlamenti képviselő.
  • Szili Katalin helyett Sólyom László a köztársasági elnök

    Szili Katalin helyett Sólyom László a köztársasági elnök
    Az MSZP és az SZDSZ képtelen volt megegyezni a köztársasági elnök jelölt személyében. Az MSZP kitartott Szili Katalin mellett, akit viszont az SZDSZ nem tartott vállalhatónak. Így végül az Országgyűlés Sólyom Lászlót választotta meg.
  • A 2006-os választási győzelem

    A 2006-os választási győzelem
    Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnöke alakított kormányt koalícióban az SZDSZ-szel.
  • Period: to

    Gyurcsány Ferenc második miniszterelnöksége

    Megszorítások, 'őszödi beszéd', októberi zavargások, rendőri túlkapások, világgazdasági válság, széteső MSZP-SZDSZ koalíció
  • Period: to

    Kormányon

  • Period: to

    MSZP-SZDSZ koalíció

    Miután Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök felmentette hivatalából Horváth Ágnes egészségügyi minisztert ezzel megszegve az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós megállapodást, az SZDSZ bejelentette a koalíció felbontását
  • Őszödi beszéd

    Őszödi beszéd
    A miniszterlenöknek a balatonőszödi mszp frakcióülésén elhangzott beszédéről készült felvétel kiszivárgott a nyilvánosság elé. Gyurcsány Ferenc szavai miatt tömege vonultak utcára és követelték a miniszterelnök lemondását. Támogatói viszont igazságbeszédnek tartották és tartják.
    A frakcióülésről készült felvétel (160 perc)
  • Székházvásárlás

    Székházvásárlás
    2007-ben az MSZP vezetése úgy döntött, hogy eladja a kommunista múlttal terhelt Köztársaság téri székházát és helyette a Jókai utcában vásárolt egyet.
  • Gyurcsány Ferenc a párt elnöke

    Gyurcsány Ferenc a párt elnöke
    Egyedüli jelöltként nyeri meg a pártelnök választást.
  • Period: to

    Kisebbségi kormányzás

  • Lendvai Ildikó a párt elnöke

    Lendvai Ildikó a párt elnöke
    1994-től 2014-ig parlamenti a párt képviselője, 2002-2009 között parlamenti frakcióvezetője.
  • Period: to

    Bajnai Gordon miniszterelnöksége

    A második Gyurcsány kormány korábbi önkormányzati és területfejlesztési minisztere, aztán nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere lett a miniszterelnök a kéthetes miniszterelnöki casting után.
  • Period: to

    Ellenzékben

  • A 2010-es választási vereség

    A 2010-es választási vereség
    Az MSZP a szavazatok 19,3 százalékát szerezte meg 59 mandátumot szerzett. A fidesz 2/3-os többséget szerzett, Orbán Viktor alakított kormányt. A párt miniszterelnök jelöltje Mesterházy Attila volt.
  • Mesterházy Attila a párt elnöke

    Mesterházy Attila a párt elnöke
    1. augusztus 27-től országgyűlési képviselő, a ciklus végéig államtitkár. 2006 és 2009 között frakcióvezető helyettese, majd 2009-2014 között a párt parlamenti frakcióvezetője, 2022-ig parlamenti képviselője.
  • A Demokratikus Koalíció kiszakadása

    A Demokratikus Koalíció kiszakadása
    A párton belüli feszültségek pártszakadáshoz vezettek. A Gyurcsán Ferenc vezette,2010 október 22-n alakult Demokratikus Koalíció Platform tagjainak nagy része kilépett az MSZP-ből és csatlakozott a nemrég alakult Demokrata Párthoz, aminek nevét a platform nevére cserélték. Az MSZP országgyűlési képviselőinek száma 59-ről 48 főre apadt.
  • Székház eladás

    A felhalmozódott adósságok okán a pártnak meg kellett válnia Jókai utcai székházától.
  • A 2014-es választás

    A 2014-es választás
    Az MSZP nem egyedül indul a választáson. Az Összefogás nevű pártszövetség tagjaként az Együtt-tel, a DK-val, a PM-mel, és a Liberálisokkal együtt a listás szavazatok 25,57%-át szerzik meg, ezzel 28 mandátumhoz jutnak. Összesen 38 mandátumot szereznek az immár 199 fős parlamentben.
  • Botka László a párt ügyvezető elnöke

    Botka László a párt ügyvezető elnöke
    1994-1998 és 2002-2014 között a párt parlamenti képviselője, 2002 óta a mai napig Szeged polgármestere.
  • Tóbiás József a párt elnöke

    Tóbiás József a párt elnöke
    1998 és 2019 között az MSZP országgyűlési képviselője. Többször volt pártigazgató. 11 év alatt több mint ötvenmillió forintot vett fel utazási költségtérítés címén az Országgyűléstől, mivel Érden lakott, de Nyíregyházára volt bejelentve. Bizonytalan ideje a Kanári-szigeteken él családjával, egy ideig képviselőként is onnan járt be Budapestre.
  • Molnár Gyula a párt elnöke

    Molnár Gyula a párt elnöke
    2002-től 2010-ig a XI.kerület polgármestere, 1994-2010 és 2018-2021 között parlamenti képviselő. Szanyi Tiborral, Harangozó Tamással és Tóbiás Józseffel szemben választották meg. 2013-ban másodfokon 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali visszaélés vádjában, amit a Kúria 2014-ben hatályon kívül helyezett és felmentette. A 2021-es előválasztáson DK-s színekben indult ezért kizárták az MSZP-ből.
  • Botka László visszalép a miniszterelnök-jelöltségtől

    Botka László visszalép a miniszterelnök-jelöltségtől
    „Azt sem tudtam, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is. Hiába a kongresszusi küldöttek elsöprő támogatása, hiába a baloldali szimpatizánsok reménykedése, az elmúlt négy hónap a szövetségi politikámat a párton belülről, de a nyilvánosságban érő támadásokkal telt. A választáson legyőzendő ellenféllel kellett harcolni a pártomon belül is” Forrás: 444
  • A 2018-as választás

    A 2018-as választás
    Az MSZP a PM-mel közösen indult a 2018-as választáson így a listás szavazatok 11,91%-át, 12 mandátumot, összesen 20 mandátumot szereztek. Miniszterelnök-jelöltjük a Párbeszéd társelnöke, Karácsony Gergely volt.
  • Tóth Bertalan a párt elnöke

    Tóth Bertalan a párt elnöke
    1992 óta a párt tagja, 2006-2007 között országgyűlési képviselő, majd 2014 óta ismét az. 2015-ben felmerült a neve, mint az MSZP lehetséges miniszterelnök-jelöltje.
  • Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan a párt társelnökei

    Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan a párt társelnökei
    Kunhalmi Ágnes 2006-ban lépett be az MSZP-be, 2011 óta a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform ügyvivője, 2014 óta országgyűlési képviselő.
  • A 2022-es választás

    A 2022-es választás
    A 2022-es választáson az MSZP az Egységben Magyarországért pártszövetség tagjaként indult. 10 fős frakcióval rendelkezik jelenleg a parlamentben. A pártszövetség együtt 57 mandátumot szerzett.
  • Ujhelyi István kilép az MSZP-ből

    Ujhelyi István kilép az MSZP-ből
    Ujhelyi István MSZP-s ep-képviselőtől várták azon kevesek akik még hittek az MSZP megújulásában annak végigvitelét. forrás: HVG
  • Az MSZP haláltusája - alulnézetből filmbemutató

    Az MSZP haláltusája - alulnézetből filmbemutató
    "Hogy épült le az MSZP vidéki szerveze? Hol ment félre az előválasztás? Miért nem volt sikeres a választási összefogás? Az MSZP haláltusája című filmünkben ezeknek a nagyon általános kérdéseknek jártunk utána - egy konkrét városon, egy konkrét választókerületen keresztül[...]A kampány és a baloldal leépülésének történetét azok mesélik el, akik testözelből átélték: akik évtizedek óta aktívak a helyi MSZP-ben, akik minden nehézség ellenére még ma is küzdenek."