Boldog békeidők

  • Kiegyezés

    Kiegyezés
    1867 - 1918
    1867-ben a kiegyezéssel megszületett a kétközpontú dualista állam, az Osztrák–Magyar Monarchia. Ausztriát és Magyarországot a király személye mellett a közösen vitt külügy-, pénzügy- és hadügyminisztérium is összekötötte. Az alkotmányos monarchiaként működő államban mindkét ország önálló, kétkamarás törvényhozással és saját felelős kormánnyal rendelkezett.
  • Eötvös-féle népiskolai törvény

    Eötvös-féle népiskolai törvény
    Eötvös, a széles látókörű nagy politikai és történelmi tapasztalattal rendelkező államférfi volt, aki az egész magyar közoktatás átreformálását tűzte ki célul. Ebben az átalakításban súlyozott szerepet szánt a népoktatás ügyének.
  • Budapest egyesülése

    Budapest egyesülése
    A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna bal partján fekvő Pest, valamint a jobb partján elterülő Buda és Óbuda városának egyesítésével.
  • Tisza Kálmán miniszterelnöksége

    Tisza Kálmán miniszterelnöksége
    A Tisza Kálmán-kormány Magyarország kiegyezés utáni hatodik kormánya volt, ami azóta is a leghosszabb ideig volt hatalmon 1875 ősze és 1890 tavasza között, azaz közel tizennégy és fél évig. Vezetője a vaskezű miniszterelnök, Tisza Kálmán volt; irányítása alatt épült ki a kapitalizmus intézményi és jogi rendszere
  • Bosznia-Hercegovina okkupációja

    Bosznia-Hercegovina okkupációja
    1. július 29-én lépte át az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege a Száva folyót, hogy a berlini kongresszuson elfogadott határozat értelmében ellenőrzése alá vonja Bosznia és Hercegovina – illetve a Novipazari Szandzsák – területét. Az okkupáció eredményeként a Monarchia megszerezte Európa egyik lőporos hordóját, mely évtizedekkel később lángba is borította a birodalmat.
  • MSZDP megalakulása

    MSZDP megalakulása
    A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890. december 7-én alakult magyar szociáldemokrata párt. A párt 1948-ban egyesült a Magyar Kommunista Párttal, majd 1989. január 9-i újjáalakulásáig csak az 1956-os forradalom idején működött átmenetileg önállóan.
  • Első Wekerle-kormány

    Első Wekerle-kormány
    Az első Wekerle-kormány az 1892-es választásokat követően, Szapáry Gyula addigi miniszterelnök november 19-i lemondása után alakult Wekerle Sándor vezetésével, s annak 1895. január 15-i lemondásáig működött.
  • polgári házasság bevezetése

    polgári házasság bevezetése
    A polgári házasság – szemben az egyházi házassággal – nem az egyház színe előtt, egyházi törvények szerint, hanem az állam által e célra kirendelt polgári tisztviselő előtt, a házassági jogot szabályozó állami törvény értelmében létrejött házasságA Magyar Királyságban a dualizmus korában éles belpolitikai viták hosszas sorozata után született meg, a Wekerle Sándor első kormánya által elfogadtatott egyházpolitikai törvények keretében.
  • Millennium

    Millennium
    Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896. május 2. és október 31. között
  • Széll Kálmán miniszterelnöksége

    Széll Kálmán miniszterelnöksége
    A Széll-kormány a kiegyezés utáni tizedik kabinet volt a dualista Magyarországon Széll Kálmán vezetésével. 1899. február 26-án alakult és 1903. június 27-én távozott a hatalomból, elődjéhez hasonlóan politikai kényszerűségből.
  • Tisza István második miniszterelnöksége

    Tisza István második miniszterelnöksége
    A második Tisza István-kormány a Lukács-kormány kényszerű bukása után jutott hatalomra Tisza István vezetésével 1913. június 10-én, és négy évig és öt napig, 1917. június 15-ig volt hatalmon.
  • Tisza István első miniszterelnöksége

    Tisza István első miniszterelnöksége
    Az első Tisza István-kormány 1903. november 3-án alakult és 1905. június 18-ig irányította az országot.
  • Fejérvéry Géza (darabont)-kormány

    Fejérvéry Géza (darabont)-kormány
    A Fejérváry-kormány az 1905-ös választások eredményeit negligáló Ferenc József király kinevezésével alakult meg 1905. június 18-án. A „darabontkormánynak” gúnyolt kabinet beiktatása súlyos belpolitikai válságot okozott Magyarországon. A kormány a válság feloldásának egyik utolsó mozzanataként 1906. április 8-án lemondott.
  • Wekerle Sándor második (koalíciós) kormánya

    Wekerle Sándor második (koalíciós) kormánya
    A második Wekerle-kormány 1906. április 8-ától 1910. január 17-ig volt hivatalban. A Szabadelvű Párt, mely jogelődét, a Deák-pártot is tekintve a kiegyezés óta az összes országgyűlési választást megnyerte, az 1905-ös választásokon történelmi vereséget szenvedett.
  • Rákóczi Ferenc és Thököly Imre hamvainak hazahozatala és újratemetése

    A Magyar Országos Levéltárban őrzött, a Magyar Távirati Iroda által készített tudósítások II. Rákóczi Ferenc és társai hamvainak hazahozataláról és újratemetéséről számolnak be 1906. október 26. és október 30. között.
  • Kossuth Lajos hamvainak hazahozatala és újratemetése

    Kossuth Lajos hamvainak hazahozatala és újratemetése
  • Wekerle Sándor harmadik miniszterelnöksége

    Wekerle Sándor harmadik miniszterelnöksége
    A harmadik Wekerle-kormány 1917. augusztus 23. és 1918. október 31. között volt hatalmon Wekerle Sándor vezetésével. A kabinet az Esterházy-kormány valamennyi tagját átvette.