Tanuláselméletek

Klasszikus kondicionálás - Pavlov

1897

Ivan Petrovics Pavlov (1849 - 1936)
http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_klasszikus_kondicionls.html
A klasszikus kondicionálás tanulmányozását Ivan Pavlov orosz fiziológus kezdte el. Pavlov kutyákkal végzett klasszikus kísérletében feltételes reflexet alakított ki az állatoknál.

Operáns kondicionálás - Thorndike

1898

Edward Lee Thorndike (1874 - 1949)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Edward_Lee_Thorndike
1898-ban megjelent Thorndike híres munkája az állati értelemről, mely az „Asszociatív folyamatok az állatoknál” alcímet viseli. Thorndike kísérletsorozatával kezdődött el az instrumentális kondicionálás tanulmányozása. A darwini evolúciós gondolatokért lelkesedő Thorndike azt akarta kimutatni, hogy az állatoknál a tanulás éppúgy állandóan jelen van, mint az embereknél.

Behaviorizmus kezdete - Watson

1913

John B. Watson (1878 - 1958)
https://hu.wikipedia.org/wiki/John_B._Watson#A_behaviorizmus_.C3.A9s_a_gyermeknevel.C3.A9s
1913. Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát?
Watson úgy vélte, két megoldással lehet áthidalni az állati viselkedés vizsgálata és az emberi tudat tanulmányozása közötti szakadékot: vagy az állati magatartást kell a pszichológiától függetlenül vizsgálni, vagy a pszichológiát kell úgy megváltoztatni, hogy az a magatartás tanulmányozására irányuljon.

Neobehaviorizmus megjelenése

1920

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/egeszsegneveles/pszichologia/altalanos-lelektan/tovabbi-szemelyisegelmeletek
Míg a behaviorizmus az ingerek és válaszok automatizmusaira alapozta tanait, kialakult egy irányzat, mely a sematikus inger-válasz elméletben elhanyagolt tényezőre, az ingerek és válaszok között található folyamatokra koncentrált. Ezt az irányzatot nevezzük neobehaviorizmusnak.

Neobehaviorizmus - Tolman

1932

Edward C. Tolman (1886 - 1959)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Edward_C._Tolman
Tolman a morális behaviorizmus képviselője volt, azaz a magatartás és a környezet nagyobb egységeire helyezte a hangsúlyt. Továbbá Tolman behaviorizmusát „célirányos behaviorizmusnak” is nevezik, mivel szerinte minden viselkedést egy cél elérése vezérel, motivál.

Radikális behaviorizmus - Skinner

1938

Burrhus Frederic Skinner (1904 - 1990)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Burrhus_Frederic_Skinner
Viselkedésmódosító kísérleteket folytatott a pozitív és negatív megerősítésen keresztül, valamint bemutatta az operáns kondicionálást, egy viselkedésmódosító technikát, melyet Ivan Petrovics Pavlov klasszikus kondicionálásával szemben dolgozott ki.
Nevéhez fűződik:
- Skinner - box
- Oktató gép Skinner Teaching machine
- System 80
- Walden Two
The Behavior of Organisms: An Experimental Analysis, 1938.

Kognitivizmus megjelenése - Lewin

1946

Kurt Zadek Lewin (1890 - 1947)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kurt_Lewin
Lewin úgy gondolta, hogy sem a környezet (veleszületett tendenciák), sem a gondozás (ahogy a tapasztalatok formálják az egyén életét) nem képes egyedül magyarázni az egyén viselkedését vagy a személyiségét, de mindkettő hatással van egymásra az egyén formálásában.

Kognitivizmus - Piaget

1966

Jean Piaget (1896 - 1980)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jean_Piaget
Szakaszelmélete:
Fejlődéslélektani elmélete szerint a gyermek kognitív fejlődésében világosan megkülönböztethetőek olyan szakaszok, melyek időbeli elhelyezkedése és tartama egyénenként változhat, de ettől eltekintve mindenkire jellemzőek, és egymáshoz viszonyított sorrendjük szigorúan meghatározott, mindenkire egyformán érvényes.
Piaget - Inhelder: La psychologie de l'enfant. Paris, 1966

Kognitivizmus - Bruner

1970

Jerome Seymour Bruner (1915 - 2016)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jerome_Bruner
A felfedezéses tanulás elméletének lényege, hogy a tanulókat kell a figyelem középpontjába helyezni, nem pedig a tanulási folyamatot. A tanulóknak önállóan kell megoldaniuk a feladatokat, így nő az önbizalmuk és pontosabb lesz az önértékelésük.

Konstruktivizmus - Glasersfeld

1975

Ernst von Glasersfeld (1917 - 2010)
Ernst von Glasersfeld kiemelkedő támogatója volt a radikális konstruktivizmusnak. Ez azt állítja, hogy a tudás nem olyan áru, amelyet egy elméből a másikba szállítanak. Inkább az egyénre van szükség ahhoz, hogy "összekapcsolja" a tapasztalatok és ötletek sajátos értelmezéseit saját utalással arra, ami lehetséges és életképes.

Konstruktivizmus - Papert

1988

Seymour Papert (1928 - 2016)
https://www.youtube.com/watch?v=xMzojQFyMo0
https://hu.wikipedia.org/wiki/Seymour_Papert
Papert a tanulási elméletekkel foglalkozott, konkrétan azt vizsgálta, hogy az új technológiák milyen hatással vannak a tanulásra és ezzel összefüggésben az iskolai szervezetekre. A M.I.T.-n munkatársaival a mesterséges intelligencia kérdéseivel foglalkozott, és megalkották a Logo programozási nyelvet.

Konnektivizmus - Siemens

2004

George Siemens
http://www.elearnspace.org/Articles/connectivism.htm
A tanulás (amelyet cselekvő tudásnak nevezünk) önmagunkon kívül (egy szervezeten vagy adatbázison belül) helyezkedik el, a speciális információs készletek összekapcsolására összpontosít, és a kapcsolatok, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy többet tanuljanak, fontosabbak, mint a jelenlegi tudásunk.