-
Molotov ribbentrop paktum
Szovjetunió és a náci Németország megegyezett a katonai semlegességről, ezenfelül – a szerződés titkos záradékában – a nagyhatalmak felosztották maguk között Közép- és Kelet-Európát. -
A második világháború kitörése
Hitler végül 1939 nyarának végén döntő lépésre szánta el magát: javaslatnak álcázott ultimátumban követelte a lengyel kormánytól Gdansk (Danzig) azonnali átadását és a Kelet-Poroszországgal való szárazföldi összeköttetés biztosítását (azaz német autópálya és vasútvonal engedélyezését lengyel területeken)! Az ultimátumot - nyugati segítségben bízva - elutasította a varsói kormány, így 1939. szeptember 1-jén hajnali 4 óra 45 perckor a német hadsereg Lengyelországra támadt -
Szovjetunió bevonul Lengyelország keleti felébe
Közben a szovjet hadsereg a németekkel kötött 1939. augusztusi paktum értelmében 1939 szeptember 17-én bevonult Lengyelország keleti részébe. Sztálin a világ közvéleménye felé azzal indokolta a Vörös Hadsereg Kelet-Lengyelországba történő bevonulását, hogy országának kötelessége megvédenie a Lengyelországban élő ukrán és fehérorosz testvéreiket. -
Békeajánlat
Hitler békeajánlatot tesz a franciáknak és az angoloknak, amit később mindkét ország elutasít. -
Szovjet előrenyomulás északon
Sztálin területi okokból hadüzenet nélkül támadást indít novemberben a finnek ellen, akik sokáig tartották magukat, de végül a túlerő 1940 tavaszára győzött. Itt derült fény a szovjet haderő fejletlenségére. -
Dánia és Norvégia megszállása
1940 tavaszán Hitler új célpontokat szemelt ki magának: Dániát és Norvégiát. Dániára azért volt szüksége Hitlernek, mert hasznos volt területileg a norvég hadműveletekhez. Norvégiára pedig azért, hogy biztosítsa a svéd vasérc utánpótlási vonalát. Április 9-én ultimátumot nyújtottak át Dániának, és ezzel egyidejűleg csapataik gyakorlatilag egyetlen nap alatt elfoglalták az országot. Ugyanezen a napon jelentős német erők szálltak partra a norvég partvidék több pontján Oslótól Narvikig. -
Weserübung-terv
Hitler már januárban elkezdte a terv előkészítését Norvégia és Dánia megtámadására. Dánia harc nélkül megadta magát, rövid idő után Norvégia is elesett. Stratégiai jelentőségűek voltak a norvég fjordok és a svéd vasércbányák. -
Hitler és Mussolini találkozója
Mussolini a Brenner-hágónál kinyilvánítja Olaszország készségét a hadbalépésre. -
Churchill
Nagy-Britanniában Winston Churchill lesz a miniszterelnök. -
Nyugati offenzíva
A német nyugati offenzíva megindulása (Belgium, Hollandia, Luxemburg irányába). -
Hollandia kapitulál
-
Dynamo-hadművelet
A szövetséges csapatok evakuálása Dunkerque-ből, miután a németek elvágták a szövetséges angol és francia csapatokat egymástól. -
Belgium kapitulál
-
Norvégia kapitulál
-
Olaszország belép a háborúba
Mussolini hadüzenetet küld Nagy-Britanniának és Franciaországnak. -
Franciaország elfoglalása
Alig ért véget a dániai és a norvégiai hadjárat, máris újra támadást indított a német haderő Luxemburgon, Hollandián és Belgiumon keresztül Franciaország ellen, így kerülve ki a Maginot-vonalat. Ezzel befejeződött a „furcsa háború”, és elkezdődtek a Franciaország, majd a Nagy-Britannia elleni támadások. -
Franciaország kapitulál
Compiègne-ben Franciaország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a németek előtt. -
Seelöwe-hadművelet
Hitler utolsó komoly ellenfelét, Nagy-Britanniát, légi háborúban kívánta legyőzni. Anglia a sorozatos bombázások és pusztítások után sem adta meg magát, és súlyos csapást mért Göring Luftwaffe-jéra, Hitlernek szeptemberben vissza kellett vonnia csapatait. Így Anglia megszállása sikertelen volt. -
Hitler meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró háborút
-
Angliai csata
Szeptember 7-én azonban Göring utasítására a támadások súlypontját áthelyezték az angol nagyvárosok – elsősorban London – elleni támadásokra, lemondva ezzel a RAF megsemmisítéséről, és a lakosság ellenállóerejének megtörésétől várták a győzelmet. Londont 1940 november 3-ig gyakorlatilag minden éjszaka bombázták, ezt követően pedig súlyos támadás ért több angol nagyvárost is. A támadások intenzitása november végétől csökkent. -
Háromhatalmi egyezmény
- szeptember 27-én kötötte meg a náci Németország, a fasiszta Olaszország és a Japán Birodalom a háromhatalmi egyezményt, melyben a felek egyfelől elismerték egymás birodalomépítő törekvéseit, másfelől pedig segítségnyújtási egyezményt kötöttek arra az esetre, ha egy semleges állam – elsősorban az Amerikai Egyesült Államok – támadást indítana valamelyikük ellen.
-
Krétai csata
Görögország elfoglalása -
Atlanti Charta
Winston Churchill brit miniszterelnök és Franklin D. Roosevelt amerikai elnök az Új-Fundland egyik öblében lévő hadihajón kinyilvánította, hogy a II. világháború végeztével sem kívánja növelni területeit. Emellett egyéb alapelveit is megfogalmazzák a háború utáni kívánatos világrendnek. Az Atlanti Charta néven elhíresült nemzetközi egyezmény kacskaringós úton elvezet majd az ENSZ Alapokmányához, amely végeredményben lefekteti a mai nemzetközi emberi jogi garanciarendszer jogi és fogalmi alapjait -
Pearl Harbor csata
Jamamoto Iszoroku és Nagumo Csúicsi vezette japán flotta híres Pearl Harbor elleni rajtaütését. A hadüzenet nélkül megindított, meglepetésszerű támadás az ázsiai nagyhatalom elsöprő győzelmét hozta, ugyanis az akcióban néhány óra alatt megsemmisült a csendes-óceáni amerikai haderő jelentős része. -
El-alamein csata
- július 1-jén kezdődött meg az El-Alameinnél vívott első ütközet, melyben az Erwin Rommel vezette Afrika Korps és az olasz gyarmati hadsereg sikertelenül próbálta áttörni az Auchinleck, majd Montgomery tábornok által irányított egyiptomi brit védelmi vonalat. Az El-Alameinnél folytatott harcok 1942 novemberére a szövetségesek javára dőltek el, akik ezzel megfordították a háború kimenetelét az afrikai hadszíntéren.
-
kurszki csata
1943 tavaszán a Wehrmacht a front déli szakaszán visszafoglalta ugyan Harkovot, de Kurszk térségében egy mintegy 120 kilométer mély, 190 kilométer széles, 550 kilométer hosszú, a német állásokba mélyen belenyúló kiszögellés szovjet kézen maradt. A német hadvezetés 1943 nyarán ennek visszafoglalását tűzte ki célul, a haditerv szerint északról és délről támadva akarta katlanba zárni az itteni szovjet csapatokat -
Szicíliai partraszállás
- július 10-én szálltak partra Szicília szigetén az angol és amerikai csapatok, megtéve az első lépést az Európa felszabadításához vezető úton. A Husky fedőnévre keresztelt hadművelet a jó előkészítésnek és a brit titkosszolgálat ragyogó akciójának eredményeképpen teljes sikerrel járt, a stratégiai fontosságú szigeten a harcok csak 38 napig tartottak.
-
Teheráni konferencia
- november 28-án vette kezdetét a négynapos teheráni konferencia, ahol a „három nagy”, Winston Churchill brit miniszterelnök, Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök és Sztálin szovjet diktátor először ült tárgyalóasztalhoz annak érdekében, hogy szorosabbra fűzze együttműködését Németország ellen.
-
Monte Cassinó-i csata
A Monte Cassinó-i csata a második világháborúban a szövetségesek és a Tengelyhatalmak között zajlott 1944-ben.
Az Itália területén harcoló szövetséges csapatok 1944. januárban beleütköztek a Gustav-vonalba, amelyet a németek Rómától délre, a hegyeken alakítottak ki. A Gustav-vonal aknavetőkkel telezsúfolt betonbunkerekből, aknamezőkből, szögesdrót akadályokból és géppuskafészekből állt. -
D-nap
- június 6-án indult meg a szövetségesek normandiai offenzívája, mely során az angolszász erők sikeres partraszállást hajtottak végre a nácik által megszállt Franciaország területén. A Rommel német tábornok által „leghosszabb napként”, a brit stratégák által pedig „D-nap” fedőnéven emlegetett nap sorsdöntő jelentőséggel bírt a második világháború folytatása szempontjából.
-
Párizs felszabadítása
-
ardenneki német offenzíva
A Harmadik Birodalom utolsó ellentámadása, amely a Wehrmacht oldalára hivatott billenteni az erőviszonyokat. Az ütközet Belgium, Luxemburg és Németország területén zajlott. Az offenzíva 1944. december 16-án indult; a német csapatok 25–30 km mélyen betörtek az amerikaiak vonalai mögé. Végül az utánpótlási nehézségek és a légitámadások miatt a német hadsereg visszavonulásra kényszerült.
