-
Vízkereszt
Vízkereszt a farsang kezdete. Az ünnephez számos népszokás kötődik; ezek közül ma már csak az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. -
Vince nap
A Vince-napi hiedelmek a rokon hangzású latin ’vinum’ szó révén a borhoz kötődtek. Ha az eresz csöpögött, azaz olvadt, a gazdák bőséges bortermésre számíthattak ősszel – a mondóka szerint: „Ha csöpög a Vince, telik a pince” vagy a tréfa nyelvén: „Vince, csurog-e a pince?”. De a borosgazdák – kissé saját javukra – azt is tartották, hogy e napon sok bort kell inniuk, hogy a következő bortermés is bőséges legyen. -
Gyertyaszentelő
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van. Ismert időjárásjóslás kötődik ehhez a naphoz. Ha süt a nap, a medve előjőve barlangjából meglátja az árnyékát, ezért visszamegy, és még hosszú lesz a tél. Ha viszont rossz idő van, nem tart már sokáig a hideg. -
Balázs nap
Az ünnepnaphoz fűződik a már alig gyakorolt, szintén balázsolásnak nevezett népszokás: jelmezes gyerekek csákóval, süveggel a fejükön járták a falut, diákokat toboroztak és adományokat szedtek, (ami a tanítók, iskolai alkalmazottak jövedelemének kiegészítését szolgálta). Szintén balázsolásként említik azt, mikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik azért, hogy ezzel a betegséget okozó gonoszt elűzzék. -
-
Farsang farka
A farsang csúcspontja a „a farsang farka”. Ez a farsangi időszak utolsó vasárnapjától húshagyókeddig tart. Ilyenkor mindenki igyekszik még egy nagyot mulatni a szigorú böjt előtt, és ezen a három napon - sok helyen - jelképesen eltemetik a telet. -
Húshagyó kedd
Húshagyókedd (volt) a farsangtemetés napja. „Madzaghagyókedd”-nek is hívták, mert ezen a napon kellett elfogyasztani a madzagon lógó ételeket (szalonna, sonka). -
Hamvazó szerda
Hamvazószerda a 40 napos böjt első napja. A katolikusok ettől a naptól kezdve húsvét vasárnapjáig nem ettek húst és zsírral készített ételeket. A húsvétig terjedő időszakban tilos a vigadalom, mulatozás, lakodalom, a keresztényeknek megtisztult testtel és lélekkel kell várniuk a közelgő ünnepet. -
Torkos csütörtök
A torkos csütörtök egyesek szerint tévesen éledt újjá hamvazó szerdát követően, hisz ez régen a farsang farkát megelőző csütörtökre esett. Mások szerint a hamvazószerdát követő torkos vagy csonkacsütörtökön még kivételesen el lehetett fogyasztani a maradékot. -
Gergely nap
A gergelyjárás az iskolás gyermekek Gergely napi, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő, eredetileg többszereplős, színjátékszerű játéka. Legtovább a Dunántúlon és Palócföldön és a Muravidéken maradt fenn, korábban országosan ismert volt.
