Miép

A Magyar Igazság és Élet Pártja története és fejlődése

  • Megalakulásának alapjai, MDF

    Megalakulásának alapjai, MDF
    A monori találkozón, majd a lakiteleki találkozón Csurka István író kiemelkedő szerepet játszott, továbbá részt vett az MDF megalapításában. Az MDF-et tekinthetjük a MIÉP gyökerének, mert innen vált ki a párt alapítója. Az első szabad választásokon az MDF frakciójában ült, bizottsági tag volt.
  • A MIÉP alapítása

    A MIÉP alapítása
    1993-ban a Csurka István többek között a Csurka-dolgozat néven elhíresült írása és nézetkülönbségei miatt kivált az MDF-ből és szélsőjobboldali támogatóival megalapította a MIÉP-et.
  • 1994-es országgyűlési választás

    1994-es országgyűlési választás
    Az 1994-es választáson 1,59%-ot értek el, a második fordulóba nem jutottak tovább.
  • Első tömegdemonstráció

    Első tömegdemonstráció
    1. március 15-én a MIÉP megrendezte első saját szervezésű tömegdemonstrációját, saját becslésük szerint nagyjából 50 ezer résztvevővel a Szabadság téren.
  • "A balliberális hatalom egyetlen mumusa" (Szőcs Zoltán)

    "A balliberális hatalom egyetlen mumusa" (Szőcs Zoltán)
    A part a jugoszláviai magyarok védelméért állt ki, határmódosítást követeltek az ENSZ-től. A belpolitikai színtéren erős ellenpontját képeztek a baloldali pártoknak
  • Kormányellenes tüntetés '95

    Kormányellenes tüntetés '95
    A Szabadság téren tüntettek a párt szimpatizánsai a szocialista kormány és a Bokros-csomag ellen, bolsevik tempónak tartották az intézkedéseket.
  • "Nincs másik megoldás, ez az egyetlen menekvésünk."

    "Nincs másik megoldás, ez az egyetlen menekvésünk."
    Csurka István célja egy jobboldali összefogás megszervezése volt, egy külön kötetben írt a jobboldal elmaradásáról és feladatairól és a magyar társdalom hiányosságairól. Az elemzés 1996. július 4-én jelent meg a Magyar Fórumban, de személyes levél formájában is megkapták az érintett pártvezetők.
  • 1998-as országgyűlési választás

    1998-as országgyűlési választás
    A MIÉP parlamentbe jut, minden választókerületben indítanak jelöltet. Erős elvi politizálás jellemzi parlamenti munkájukat, nemzetépítő állam megteremtésére törekszenek.
  • Parlamenti politika: NATO protest, kizárások

    Parlamenti politika: NATO protest, kizárások
    Év elején kizárták Szabó Lukácsot a frakcióból, ennek oka, hogy a párt költségvetésének tisztaságát kérte számon a pártelnöktől - a kizárást perek, vádak, kompromittáló nyilatkozatok követték. Parlamenti munkájuk mottója a nemzeti érdek feltétel nélküli védelme és képviselete volt. A NATO csatlakozást elutasították.
    Év végén kilépett a frakcióból Cseh Sándor kisgazda képviselő, mert saját pártjukat függetleníteni akarták.
  • Nemzetközi trend, hazai ellenszél

    Nemzetközi trend, hazai ellenszél
    2000-ben a szélsőjobboldali Osztrák Szabadság Párt bekerült a kormányba, a svájci Néppárt vezetője, Christoph Blocher konzervatív politikájával domináns jobboldali erőt statuált a nemzeti politikában, Franciaországban pedig Le Pen sikeresen szerepelt az önkormányzati választásokon. Itthon azonban súlyos lejáratások indultak a MIÉP ellen.
  • A Győri botrány

    A Győri botrány
    A MIÉP Győr-Moson-Sopron megyei vezetői a pártfegyelmet figyelmen kívül hagyva nem követték a központi pártvezetés iránymutatását, - a Nemzeti Arcvonallal összefonódva - váratlan akciókkal borzolták a kedélyeket. A vezetés felfüggesztette a győri szervezeteket, de ők ragaszkodtak saját elképzeléseikhez.
  • Euroszkepticizmus az ezredforduló elején

    Euroszkepticizmus az ezredforduló elején
    Az EU-csatlakozás derekán a MIÉP komoly kritikákkal bírálta a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat, amiért cserébe a Népszabadságban számos diplomata fejti ki ellenérzését a párttal kapcsolatban.
  • Határon túli szavazatok, Mazsihiz vita, 911

    Határon túli szavazatok, Mazsihiz vita, 911
    -Csurka egy Magyar Nemzetnek adott interjúban 15%-ra becsülte a párt népszerűségét, kijelentve, hogy nagyban számít a külhoni szavazatokra.
    -A Mazsihisz elnöke egy kiadványban kérte Mádl Ferencet, hogy ne fogjon ezentúl kezet a MIÉP-es képviselőkkel, mert távol maradtak egy parlamenti holokauszt megemlékezésen.
    -A szeptember 11-én történt terrortámadás kapcsán Csurka István erősen globalizáció- és izraelkritikus nyilatkozatokat tett, amit a politikai elit széles köre visszautasított és támadott.
  • 2002-es országgyűlési választás

    2002-es országgyűlési választás
    A MIÉP-es narratíva, hogy a Fidesz Csurka István gondolatait, látásmódját másolja, ezzel átcsábítja a választókat saját oldalára. Csurka egy hónappal a választás előtt azt nyilatkozza, hogy kész több, mint 100 jelöltjét visszaléptetni a Fidesz javára a hatékonyság érdekében, és ő is ezt várja a Fidesztől.
    Az eredmény 4,36% lett, nem jutottak be a parlamentbe.
    A part hivatalos állásfoglalása, hogy választási csalás miatt nem szereztek mandátumot.
  • Árulók? Reformerek? "Lázadás a Titanicon" (Gavra G., 2003.)

    Árulók? Reformerek? "Lázadás a Titanicon" (Gavra G., 2003.)
    A vereség után a párt 15-20 fontos bizalmi embere Csurkát kezdte hibáztatni az eredményért.
    Sokan a Fideszbe, a Jobbikba mentek át, de a kilépők egy részéből megalakult a Magyar Igazság és Élet Reform Tömörülés(MIÉRT) is, akik inkább személyes, mint politikai módon kritizálták Csurkát és a MIÉP-et. A kiválás fő alakjai Rozgonyi Ernő, Schuster Lóránt, Bognár László, Deák Péter.
    A képen látható hajó a párt eredményváró választási központjaként funkcionált 2002-ben (Vouge sétahajó)
  • 2004-es EP választás

    2004-es EP választás
    A 2004-es EP választáson a párt 72 ezer szavaztatott kapott, ezzel nem szerzett mandátumot.
  • 2006-os választások: MIÉP – Jobbik a Harmadik Út

    2006-os választások: MIÉP – Jobbik a Harmadik Út
    A MIÉP és a Jobbik az FkGP-vel szövetkezve indult a 2006-os országgyűlési választásokon, 2,2%-ot ért el, így nem szerzett mandátumot
  • 2009-es EP választás

    2009-es EP választás
    Ezen a választáson a párt már nem indult.
  • 2010-es országgyűlési választás

    2010-es országgyűlési választás
    A MIÉP 11 egyéni jelöltet állított a 2010-es országgyűlési választásokon, nem került be a parlamentbe.
  • Csurka István halála

    Csurka István halála
    1. február 4-én elhunyt Csurka István, a MIÉP addigi egyetlen tényleges, folyamatos vezetője. Ezután a párt XVII. Országos Gyűlésén Fenyvessy Zoltánt, a párt korábbi parlamenti képviselőjét és frakcióvezető-helyettesét választották meg elnöknek, Csurka Istvánt pedig kinevezték örökös elnöknek.
  • Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő visszatérése

    Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő visszatérése
    Endrésik Zsolt jobbikos és Rozgonyi Ernő jobbikos, ex-MIÉP-es képviselők 2013 januárjában beléptek a pártba, így a MIÉP újra képviseltetett a parlamentben, bár frakciót nem alakíthattak.
  • 2014-es országgyűlési választás

    2014-es országgyűlési választás
    A 2014-es országgyűlési választásokon a párt a Kisgazdapárttal közösen indított egyéni jelölteket, listát nem állított, így csak a szavazatok 0,04%-át szerezte meg.
  • 2018-as országgyűlési választás

    2018-as országgyűlési választás
    A 2018-as választásokon országos listát állítottak 58 egyéni jelölttel, nem szereztek mandátumot.
  • Együttműködés a Mi Hazánk-kal

    Együttműködés a Mi Hazánk-kal
    1. február 20-án Budapesten együttműködési megállapodást kötött a MIÉP és a Mi Hazánk Mozgalom a Mi Hazánk XI.kerületi Bartók Béla úti irodájában. Nagy Tibor és Toroczkai László pártelnökök írták alá a szerződést.
  • A párt megszűnése

    A párt megszűnése
    A MIÉP 2021. július 27-én jogilag megszűnt, a tagok nagy része átigazolt a Mi Hazánk Mozgalomba.
    2021. szeptember 23-án azonban a bíróság Magyar Igazság és Élet Pártja néven bejegyzett egy másik szervezetet, de ez nem jogutódja a hajdani pártnak.