Vorosmarty

Vörösmarty Mihály

  • Születése

    Születése
    Vörösmarty Mihály 1800. december 1-jén született Pusztanyéken (ma:Kápolnásnyék), egy elszegényedett nemesi családban.
  • Period: to

    Tanulmányok

    1807–1811-ig Pusztanyéken, 1811–1816-ig a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban, majd a pesti Piarista Gimnáziumban tanult. 1820-ban Pesten elvégezte a bölcsészkart, majd beiratkozott az egyetem jogi karára.
  • A Perczel család

    A Perczel család
    1817-ben édesapja halála után került Perczel Sándor otthonába, házitanítóként. Nyolc évig volt nevelő, és három fiú, köztük Perczel Mór nevelésével bízták meg. Itt ismerkedett meg Perczel Adéllal, akit az 1820-as és 1830-as években keletkezett beteljesületlen szerelemről szóló művek ihletőjének tartanak.
    (A képen Perczel Mór látható)
  • Period: to

    Vörösmarty a líra területén

    Vörösmarty a líra területén volt a legtermékenyebb.
    Alkotásai a forradalomig és szabadságharcig közösségi és magánéleti témákról szóltak, míg 1849-től az egyén és a közösség tragikumát taglalják.
  • Zalán futása

    Zalán futása
    Vörösmarty első jelentős alkotása. 1825-ben saját költségén adta ki az eposzt.
    A művet azután kezdte írni, hogy szembesült a vármegyékben kibontakozó Habsburg-ellenséggel.
    A mű a honfoglalás döntő mozzanatát, Zalán seregének legyőzését és megfutamítását beszéli el.
    Az alkotás csak értelmiségi körökben aratott sikert.
    Részlet: https://youtu.be/S9qXdxp9Z8Y
  • Csongor és Tünde

    Csongor és Tünde
    A Csongor és Tünde cselekményének fő forrása az Árgirus-történet volt.
    Az 1831-ben megjelent darabra Vörösmarty kortársai nem nagyon figyeltek fel rá. 1844-ben benyújtotta a drámai költeményt a Nemzeti Színház drámabíráló testületének, a tagok azonban egyhangúan előadásra alkalmatlannak találták.
  • Szózat

    Szózat
    A Szózat Vörösmarty Mihály legismertebb költeménye. A vers megírására jelentős hatással voltak a reformkor politikai-társadalmi eseményei, leginkább a kudarccal záruló 1832-36-os rendi országgyűlés.
    Vörösmarty 1836-ban írta meg a versét, amely 1837-ben jelent meg az Aurora című zsebkönyvben. Hamar kialakuló népszerűségét Egressy Béni megzenésített változata (1843) tovább növelte.
    https://youtu.be/-QkU-Xam_p4
  • A Guttenberg-albumba

    A mű arra a kérdésre keresi a választ, hogy mikor lesz méltó a világ Gutenberg nevéhez.
    Johannes Gutenberg a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója.
    https://youtu.be/1rN9_jiA21Y
  • Csajághy Laura

    Csajághy Laura
    1841-ben ismerkedett meg a nála 25 évvel fiatalabb Csajághy Laurával, akit 1843-ban feleségül is vett.
  • Gondolatok a könyvtárban

    A Gondolatok a könyvtárban alkalmi vers. 1844-ben keletkezett, amikor Vörösmarty a Magyar Tudós Társaság újonnan megnyitott könyvtárépületében járt. A könyvtár jelképesen az emberiség által felhalmozott tudást jelenti.
    https://youtu.be/rtMyTeL7fvM
  • Period: to

    1840-es évek politikai szempontból

    A negyvenes évek politikai légköre hatott Vörösmartyra is: kapcsolatban állt többek között Széchenyivel, Wesselényivel és Kossuthtal. 1848-ban lelkesen üdvözölte a forradalmat, majd az első népképviseleti országgyűlés tagja lett. A szabadságharc bukása után politikai szerepvállalása miatt bujdosásra kényszerült. 1850-ben végül önként jelentkezett az osztrák hatóságoknál, ezért komoly büntetést nem kapott.
  • Period: to

    Vörösmarty lírája a szabadságharc után

    Vörösmarty az 1848-as forradalom, majd a szabadságharc eszméivel is teljességgel azonosult. A bukás után egyben eszményeinek kudarcát, összeomlását is jelentette. A nemzet tragédiája Vörösmarty értelmezésében az egész emberiség elbukását is jelenti.
    A korszakban legjelentősebb költeményei: az Előszó, és A vén cigány
  • Halála

    A szabadságharc után anyagi és szellemi erejét felőrölték a megpróbáltatások, és már csak nagyon keveset írt. Emellett betegségek is gyengítették, így 1855. november 19-én meghalt Pesten.