-
Period: to
Leopold von Ranke történelemtudományi iskolája a 19. században
Elindította a történelemtudományi iskolát, miszerint a történelmet dokumentumok alapján lehet vizsgálni, valamint azt vizsgáljuk ami valóban történt. Időhatás: 50-100 év távlatából vizsgálja a társadalomtudományi dolgokat. -
Period: to
20. század
A 20. században a nemzetközi politikában más kérdések kerülnek az előtérbe, tudományterületek proliferációja, elterjedése (új tudományterületek) jellemző erre az időszakra.
Megindul a dekolonizáció, mellyel rengeteg új pici állam keletkezik, gazdasági jellemzőjük az elmaradottság, így számukra az eurocentrikus tudás nem használható. -
Nemzetközi politikai viszonyok - tudományterületté válás
Az az igény 1919-ben igény volt arra, hogy többet megtudjunk a nemzetközi politikai viszonyokról ( a politikai elitnek megvolt az igénye arra, hogy megtudják hogyan lesznek a konfliktusok és azokból a háború és miért van néha békésebb időszak) -
Woodrow Wilson Chair
Walesben létrejön az első egyetemi tanszék, ami ennek szentelte kutatásait, ez az intézményesülés első lépése. -
Period: to
1. nagy vita
Az első vita, amely ontológiai vitának számított (mit kutassunk?), mely 1919-1948-ig tartott, amikor is végül győzött a realizmus irányzata, ami a motivációt kutatta a liberalizmussal szemben, mivel az nem adott elégséges magyarázatot az első világháború eseményeire. -
E.H. Carr - "The Twenty Year's Crisis"
Carr műve a második világháború utáni helyzetben "csődöt modott" liberalizmus hiányosságaira világít rá művében -
Hans Morgenthau: "Politics Among Nations" - a tudományterület második születése
A klasszikus realizmus alapítójaként számon tartott Hans Morgenthatu 1948-ban írta meg Politics Among Nations című művét, melyben hat pontban foglalta össze a poliitkai realizmus alapelveit -
Period: to
2. nagy vita
A nemzetközi politika tudományának történetében a második nagy vita episztemológiai vita volt (milyen módszerrel kutassunk?), amiben a tradicionizmus és a tardicionális kutatási módszerek álltak szemben a behaviorizmussal, ami a természettudományos kutatási módszereket igyekezett behozni ebbe a tudományterületbe. Végül a behaviorizmus irányzata lett domináns. -
Kenneth Waltz és a "Nagy Törés"
Kenneth Waltz fogalmazta meg a nagy törést, mi szerint nem az államon belüli és az államon kívüli folyamatok lesznek, amik elválasztják a nemzetközi politikához tartozó dolgokat, hanem a rendező elv alapján lehet megkülönböztetni, ezzel tudjuk definiálni a nemzetközi politikai viszonyokat. A rendező elv alapján a politikai viszonyok lehetnek: -anarchia, -hierarchia. -
Period: to
3. nagy vita
Ontológiai vita. A második vita hatására alakultak ki a neo-liberalizmus, neo-realizmus és neo-marxizmus irányzatai. -
Az egyén megjelenése a nemzetközi politikában
Ettől kezdve az egyén új szintet alkot a nemzetközi politikában -
Period: to
4. nagy vita
Az első három nagy vita győztes irányzatai alkották meg végül az 1990-es évekre a racionális (pozitivsta) irányzatokat, melyek ellenpólusaként megjelent a konstruktivizmus, ami megkérdőjelezi az addig biztosra vett dolgokat. Episztemológiai vitaként indult, ám végül ontológiai lett belőle.
