-
Period: to
Francia Forradalom
A francia forradalom Európa történetének meghatározó eseménysorozata volt a 18. század végén.
Noha sok tekintetben korábban elkezdődött, a kezdődátumnak általánosan 1789. július 14-ét tekintjük, amikor a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét. -
Period: to
16. Lajos uralkodása
királyi herceg, 1774-től Franciaország és Navarra királya -
Sztrájkok
A nép Párizsban, Pontoise-ban, Dijonban sztrájkokba kezdtek. -
Jacques Necker
Bankár,pénzügyminiszter, Francia államférfi.
Necker kulcsszerepet játszott a francia történelem előtt és a francia forradalom első időszakában. -
A hanyatlás felgyorsulása
A gazdaság hanyatlása felgyorsult, később gazdasági válságban torkollott és szörnyű nyomort idézett elő. -
Monarchia pénzügyi felborulása
Necker az amerikaiak mellett viselt háború elhúzódásának gazdasági veszélyeire hívta fel a figyelmet, mert szinte csak hitelekből fedezte Franciaország a költségeket.
A háború támogatása miatt borult fel véglegesen a monarchia pénzügyi egyensúlya. -
Költségek
Calonne az újonnan kinevezett pénzügyi főfelügyelő.
Calonne hatalmas kölcsönöket vett fel. -
Period: to
Parasztfelkelések
Parasztfelkelések törtek ki Languedoc-ban.
Az éhezés és a nyomor egyre hatalmasabb méreteket öltött az országban. -
A nyakék-per
Jeanne de Lamotte grófnő hamisított levélben rábírta Rohan bíborost, hogy segítsen a királynénak egy értékes ékszert megszerezni. A bíboros 1,6 millió livre hitelből megvette a nyakéket és átadta a grófnőnek, aki azt rögtön eladta Angliában. Akkor derült fény az igazságra, amikor a számlát ki kellett egyenlíteni. A grófnőt elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték. Az országos botrány tovább fokozta a monarchia ellenes hangulatot. -
Bastille ostroma
A párizsi emberek, 1789. július 14-én, néhány napos lázongást követően csak azon egyszerű okból ostromolták meg a Bastille-t, mert falai mögött puskaport tároltak. A párizsi hadsereg július 12-én éjszaka szállított át 250 hordó puskaport az állami raktárból, mivel biztonságosabbnak ítélték a magas falú börtönt. -
Versailles
Versailles-ban 1614 óta először ül össze a rendi gyűlés (papság, nemesség, polgárság -
Államcsőd
A forradalom előtti Ancien Regime korszak vége szociális és pénzügyi válságot hozott az 1774 és 1789 közötti években. A válság kialakulásában a franciaországi természeti csapások, a rossz termés, a királyi udvar költekezései (XV.Lajos) és a háborúk nyomán kialakuló pénzügyi államcsőd egyaránt nagy szerepet játszottak. -
Period: to
A király bukásának időszaka
-
Visszautasítás
XVI. Lajos megparancsolja a nemzetgyűlés feloszlatását, ezt Mirabeau gróf, a harmadik rend képviselője visszautasítja. -
Bastille elfoglalása
A Bastille ostroma, a forradalom kezdete. A párizsi nép egyrészt fegyverekhez akar jutni, másrészt egy, a Bastille-ból kiinduló támadást kíván megakadályozni. Feltűnik a háromszínű zászló, a trikolór, mint a forradalom jelképe. -
Emberi és polgári jogok nyilatkozata
- augusztus 26-án fogadta el a francia Nemzetgyűlés az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, és az említett dokumentumot még ezen a napon a nyilvánosság elé is bocsátotta. A Nyilatkozat adta az 1791-es francia alkotmány alapját, ezzel együtt pedig megfogalmazta és összegezte az általános emberi szabadságjogok nagy részét.
-
Nemzetgyűlés
A nemzetgyűlés megszavazza a monarchikus kormány eszméjét, de leszűkíti az uralkodó jogkörét. -
Királyellenes tüntetések
Monarchia-ellenes tüntetés a Tuileriák palotája előtt. -
Új alkotmány
A papság felesküdött az alkotmányra.
A nemzetgyűlés delegációja terjeszti a király elé az új alkotmányt. -
Őrizet
- Lajos államcsínyt követ el ezért ő és családja Őrizet alá kerül.
-
Period: to
Jakobinus hatalom átvétele
Napóleon hazatér - elterjed, hogy jakobinus hatalomátvétel készülődik, kinevezik Párizs parancsnokának. -
Franciaország hadüzenete
Hadüzenet Ausztriának. Ezzel kezdetét veszi a forradalom háborúja a külső hatalmakkal. -
Valmy csata
Győzelem Valmynál.
Feloszlik a törvényhozó nemzetgyűlés.
A jakobinus Jérôme Pétion de Villeneuve lesz a Konvent elnöke.
A polgári anyakönyvezés a települések hatáskörébe kerül, engedélyezik a házasság felbontását.
A forradalmi seregek a Rajna felé nyomulnak előre. -
16. Lajos kivégzése
Kivégzésére szavazott saját unokafivére, Louis Philippe Joseph d’Orléans herceg is.
A király halálos ítéletét 1793. január 21-én[2] Párizsban hajtották végre. -
A Jakobinus diktatúra kezdete
A Konvent ostroma. François Hanriot vezetésével a forradalmi fegyveres erők ostrommal kényszerítik a Konventet, hogy vád alá helyezzék a 22 girondista képviselőt. Ezzel véget ér a girondsták uralma és elkezdődik a jakobinus diktatúra. A Hegypárt a sans-culotte-okra és a középrétegre támaszkodik. Hegypárti Konvent. -
Forradalmi naptár használatát elrendelték
A párizsi templomokat bezárják. -
Forradalmi naptár elrendelése
Elrendelik a forradalmi naptár használatát. -
Robespierre kivégzése
Ítélet nélkül kivégzik Robespierre-t, Saint-Just-öt és barátaikat. -
Párizsban bezárják a Jakobinus klubbot
A hónap folyamán országszerte megalakulnak a jakobinus klubok. A jakobinusok párizsi klubját a nemzetgyűlés balszárnya vezeti, tagjai közt van Danton és Robespierre is.
november 2. -
Francia direktórium
Létrejötte. -
Napóleon gyözelme
Győztes ütközet Montenotténál. A franciák elvágják az osztrákokat Piemonttól. -
Napóleon első felesége
Napóleon feleségül veszi Joséphine de Beauharnais-t -
Francia győzelem
Francia győzelem a lodi csatában.
Az Egyenlők összeesküvése megbukik.
Babeuf-öt letartóztatják. -
Velence elfoglalása
A francia csapatok bevonulnak Velencébe. -
Liguriai Köztársaság
Létrehozzák a Liguriai Köztársaságot. -
Genf elfoglalása
Francia csapatok elfoglalják Genf városát -
Partraszállás
A francia flotta Alexandria elé érkezik, a város megadja magát. -
Hadüzenet
A franciák hadat üzennek Ausztriának, mert átengedi területén az orosz cár csapatait. Ezután váltakozó szerencsével folyik a háború amelyben, I. Pál orosz cár hadserege is részt vesz. -
Brumier 18-a
Brumaire 18–19-i államcsíny: Napóleon szétkergeti az Ötszázak Tanácsát. A Vének Tanácsának többsége és az Ötszázak kisebbsége kimondja, hogy a direktórium megszűnt, és helyét három konzul veszi át: Napóleon, Emmanuel-Joseph Sieyès és Roger Ducos. Továbbá egy átmeneti törvényhozó bizottságot és katonai diktatúrát hoznak létre. Ezzel a diktatúrával vége a forradalomnak!
Utójáték -
Bonaparte az első konzul.
Első konzulként lényegében katonai diktatúrát hozott létre. Óriási hatalom összpontosult a kezében: ő nevezte ki a minisztereket, a tábornokokat, a köztisztviselőket, a bírákat és az Államtanács tagjait. -
Konzul választás
Napóleont örökös konzullá választják. -
Koronázás
Napóleon császárrá koronázza magát -
Bécsbe vonulás
Napóleon bevonul Bécsbe -
trafalgari csata
A brit hadiflotta legyőzi a franciákat Trafalgárnál -
Német-Római Birodalom
Megszűnik a Német-Római Birodalom -
Határátlépés
Napóleon serege átlépi az Orosz Birodalom határát -
Moszkva
Napóleon serege bevonul Moszkvába -
lipcsei csata
A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813. október 16–19. között zajlott le. Ez volt a napóleoni háborúk döntő ütközete. Napóleon súlyos vereséget szenvedett, ami a németországi és lengyelországi francia uralom végét jelentette. -
Császár megérkezése
A császári legendának ez az ikonja a Fontainebleau-ban Napóleont gyakran bemutató példaként mutatja be a császárt néhány nappal azelőtt, hogy elvégezte ezt a politikai cselekedetet, valójában abban a pillanatban, amikor rájött, hogy a szerencse kerékje megfordult. -
Napóleon 100 napos uralma
Napóleon napra pontosan 100.-napja uralkodik Franciaország felett -
Bitorló
- július 15-én lépett Bonaparte Napóleon korábbi francia császár a HMS Bellerophon fedélzetére azzal a céllal, hogy megadásáért cserében menedéket találhasson Nagy-Britanniában.
-
A Tuileriák palotája
A francia uralkodók lakhelye volt Párizsban.
A császári és királyi felsége bevonult a Tuileriák palotájába -
Száműzetés
- október 15-én érkezett meg Szent Ilona szigetére Bonaparte Napóleon, miután a hetedik koalíció seregei másodszor is megdöntötték franciaországi uralmát. Mivel a császár első száműzetési helyéről, Elba szigetéről egy éven belül visszatért országába, a szövetségesek úgy döntöttek, hogy az Atlanti-óceán egy távoli szigetére küldik őt. Bonaparte aztán egészen haláláig Szent Ilonán maradt.
-
Király halála
- május 5-én hunyt el Szent Ilona szigetén a száműzött Bonaparte Napóleon francia császár, a történelem egyik legnagyobb katonai géniusza. Napóleon pályája csúcsán szinte egész Európát uralma alá hajtotta, és bár hódításai később szertefoszlottak, rendszere mégis lerakta a modern Franciaország alapjait.
