Forint 1024x576

A magyarországi infláció története

  • Teleki-kormány

    Teleki-kormány
    A háború és a forradalmak után az ellenforradalmi kormányok is fedezetlen bankjegykibocsátással próbálták pótolni a költségvetési hiányt. Az infláció 1919 őszétől felgyorsult, nőtt a munkanélküliség, csökkent az életszínvonal. A Teleki-kormány adóemeléssel és egyszeri, nagy vagyonadóval próbálta rendbe szedni az államháztartást, és megállítani az inflációt. Ez azonban sikertelen volt, ezért utódja, Bethlen külföldi kölcsönök megszerzésével igyekezett a stabilizációt elérni.
  • Bethlen-kormány

    Bethlen-kormány
    Bethlen külföldi kölcsönök megszerzésével igyekezett a stabilizációt elérni. Magyarország - miután vállalta a jóvátételi fizetések teljesítését - a Népszövetség segítségével 250 millió aranykorona kölcsönhöz jutott, melyet 20 év alatt kellett visszafizetni, kamatokkal együtt összességében 600 millió aranykoronát. A kölcsönnel sikerült megállítani az inflációt.
  • Pengő bevezetése

    Pengő bevezetése
    Az 1924-ben létrehozott Magyar Nemzeti Bank a korona helyett 1927-től bevezette az új pénznemet: a pengőt. A költségvetés egyensúlya érdekében ugyanakkor csökkentették az állami alkalmazottak létszámát (ezt nevezték B-listázásnak), és újabb adóemeléseket határoztak el. Két év alatt megvalósult a stabilizáció, ami magánhitelek nagyarányú hitelfelvételét is lehetővé tette, de Magyarország az egy főre jutó adósságállományban hamarosan a térség legeladósodottabb állama lett.
  • Előzmények

    Előzmények
    A magyar hiperinfláció előzménye a második világháború pusztítása volt, mely az 1926-ban forgalomba helyezett új fizetőeszközt, a Horthy-rendszer stabil pengőjét már 1944 végén elindította a lejtőn – ekkor a magyar valuta az 1938-as érték huszonhatod részére csökkent. A magas infláció közvetlenül az ország romos, kifosztott állapotára, a moszkvai fegyverszüneti egyezményben megállapított, már-már elviselhetetlen terheket róvó jóvátételre, valamint az áru- és pénzhiányra volt visszavezethető.
  • 1kg kenyér: 6 pengő

    1kg kenyér: 6 pengő
    Egy kilogramm kenyér 1945 augusztusában 6 pengőbe került. (http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1946_julius_10_vilagrekordot_dont_a_magyar_inflacio/)
  • 1kg kenyér: 5,85 milliárd pengő

    1kg kenyér: 5,85 milliárd pengő
    1946 májusának elején 8 millió, míg június végén már 5,85 milliárd (!) pengőt kellett fizetni egy kilogramm kenyérért. (http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1946_julius_10_vilagrekordot_dont_a_magyar_inflacio/)
  • Period: to

    Árindex: kb. 250%

    Az árindex 1946 és 1952 között kb. 250% volt. (http://www.mstnet.hu/cikkek/_doku/MST_130425_Marton_A.pdf)
  • Világrekord

    Világrekord
    Ezen a napon 348,46%-os pénzromlás következett be, vagyis az árak 11 óra alatt a duplájukra nőttek. A 2008-as zimbabwei válságig hazánk tartotta ezt a csúcsot, ezzel együtt az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció iskolapéldája lett a gazdasági összeomlásnak. (http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1946_julius_10_vilagrekordot_dont_a_magyar_inflacio/)
  • Forint bevezetése

    Forint bevezetése
    A kormány végül egy új valuta bevezetésével, és a költségvetés szigorú felügyeletével tudott úrrá lenni a hiperinfláción, amiben segítségére volt az újjáéledő magyar ipar termelésének növekedése is. 1946. augusztus 1-jén jelent meg a pénzpiacokon az új valuta, a forint, melynek átváltása során 400 000 kvadrillió – tíz a huszonkilencediken – pengőért adtak egyetlen 1 forintos pénzérmét. (http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1946_julius_10_vilagrekordot_dont_a_magyar_inflacio/)
  • Period: to

    Árstabilitás

  • Period: to

    Árszínvonal: 3,4x

    Az 1968–1989 közötti 21 év alatt az átlagos árszínvonal 3,4-szeresére emelkedett, míg a GDP több mint megkétszereződött, jelentősen emelkedett a reálbér, a reáljövedelem és a lakosság fogyasztása. (http://www.mstnet.hu/cikkek/_doku/MST_130425_Marton_A.pdf)
  • Rendszerváltás

    Rendszerváltás
    Magyarország az 1990-es évek elején komoly gazdasági visszaeséssel, magas munkanélküliséggel és az erre fokozatosan reflektáló pénzügyi-gazdasági intézkedésekkel nézett szembe. A gazdaság átalakítása sok nehézséget okozott: a piaci viszonyok kialakítása a nemzeti össztermék (GDP) visszaesésével járt, tömegessé vált a korábban ismeretlen munkanélküliség, és az infláció mértéke is magasra szökött, 1994-ben azonban megállt a visszaesés, a nemzeti össztermék növekedésnek indult.
  • Period: to

    Rendszerváltás után

    A rendszerváltozás után az infláció felgyorsult, s 23 év alatt az árak mintegy meg tizenötszöröződtek. A GDP, a reáljövedelmek először csökkentek, majd pedig emelkedtek. (http://www.mstnet.hu/cikkek/_doku/MST_130425_Marton_A.pdf)