-
Megalapulás
A Fiatal Demokraták Szövetségét 37 egyetemi hallgató alapította 1988 tavaszán, független ifjúsági szervezetként. 5 alapítót később a rendőrség figyelmeztetett, miszerint tevékenységük illegális szervezet létrehozására irányul.
A tagok nem lehettek más politikai ifjúsági szövetség tagjai.
A szervezet októberben petíciót nyújtott be az Országgyűlésnek március 15 és október 6 nemzeti ünneppé/gyásznappá nyilvánításáról. -
Nemzeti kerekasztal tárgyalások
A Fidesz és az SZDSZ nem írta alá a paktumot (a köztársasági elnök választási időpontjának problematikus voltára hivatkozva), viszont nem is élt vétójogával -
A párt
Budapesten tartott második kongresszusukon a küldöttek arról határoztak, hogy az 1990-es parlamenti választásokon már pártként fognak indulni.
Nyilatkozatban leszögezték, hogy elhatárolódnak minden olyan rendet megbontó, alkotmányos kereteket túllépő megmozdulástól, mint a taxisblokád. -
Liberális Internacionálé
A párt úgy határozott, hogy felvételét kéri a Liberális Internacionáléba, de ezzel egy időben igyekeztek növelni a bázisukat a polgári középosztályban.
'93-ban új szervezeti modellt fogadtak el, és eltörölték a tagság 35 éves korhatárát.
Fodor Gábor, Molnár Péter és Ungár Klára távozott a pártból -
Polgári középerők - szabadelvű, de polgári párt
Orbán Viktor pártelnök kijelentette, hogy a párt fontos célja a polgári középerők összefogása és egyesítése.
Állást foglat az Európai Unióhoz, valamint a NATO-hoz való csatlakozás ügyében, mindkettőt elengedhetetlennek ítélte, hogy a magyar hagyományok sikeresen integrálódjanak a Nyugat-Európai közegbe.
A parlamenti választásokon 7,02%-ot szereztek, és szembehelyezkedtek a kialakult kormányon lévő "baloldali blokkal"
1995-ben elfogadták a Polgári Magyarország programnyilatkozatot -
Megegyezés az MDF-fel
Lezsák Sándorral, az MDF elnökével együttműködésről egyeztek meg
Szeptemberben Deutsch Tamás közbenjárásával kirobbant a Tocsik-ügy -
A polgári kormány
Az 1998 májusában tartott parlamenti választáson a Fidesz listán 29,4%-ot ért el
Tárgyalásokat kezdeményezett a Független Kisgazdapárttal, valamint az MDF-fel
Az újonnan megalakult Országgyűlés elnökének Áder Jánost, a Fidesz alelnökét választották
1999-ben együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar kereszténydemokrata Szövetséggel
A párt felvételét kérte az Európai Néppártba -
Az elvesztett választás
A Jövő elkezdődött programot a Fidesz elfogadta választási programjának a 2002-ben, Budapesten rendezett Összefogás kongresszusán
Miniszterelnök-jelölti vita került megrendezésre Orbán és Medgyessy között
Orbán április 9-én a Testnevelési Egyetemen, valamint a Kossuth téren tartott beszédet.
A választáson korábban nem látott tömegeket sikerült mozgósítani, de ez sem volt elég a győzelemhez.
2003 Fidesz Magyar Polgári Szövetség
polgári körök szervezése
2004 Ep választási siker -
2006-os választás
Az országgyűlési választáson közös pártlistán indult a KDNP-vel.
A választási vereség után a pártvezetés benyújtotta a lemondását, de ezt a kongresszus nem fogadta el.
2008-ban a párt kezdeményezésére népszavazást tartottak a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj eltörlésének kérdéséről.
Ep választási sikerek -
A 2010-es siker
A 2010-es országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP a szavazatok 52,73%-át szerezte meg, mellyel kétharmados többséghez jutott a Parlamentben.
Schmitt Pál köztársasági elnök
Új alaptörvény, 2011. április 25-én (kisebb módosítások a '89-es Alkotmányhoz képest)
2012-ben Áder János köztársasági elnök -
2014
Újabb kétharmados győzelem, Orbán Viktor harmadik kormánya
2015 bevándorlás kérdésének tematizálása -
2018- negyedik Orbán-kormány
Novák Katalin alelnök
Ismételten kétharmados többség
Magyarországon a pártrendszer Sartori tipológiája szerint predominánssá vált
