-
A Magyar Királyi Posta megalakulása
A magyar postaszervezet kivált az osztrák postából, és Magyar Királyi Posta néven önálló nemzeti közintézmény lett. A kiegyezést deklaráló törvény kimondta: Ausztria és Magyarország postája külön, de egységes elvek szerint irányítandó. A posta hivatalos nyelve a magyar lett. Gervay Mihály fő-postaigazgató elrendelte a magyar nyelvű címertáblák, pecsétnyomók, bélyegzők és a koronás postakürt használatát. -
Period: to
A Magyar Posta története 1867-2017
-
A világ első postai levelezőlapja
1869-ben a világon elsőként az osztrák és a magyar posta rendszeresítette az új küldeményfajtát,
a levelezőlapot. -
Az első magyar postabélyeg
A magyar postabélyegeket 1871-ig még Bécsben nyomatták (Magyarországon ekkor még nem volt alkalmas nyomda). 1871 május 1-től a budai állami nyomda felállítását követően nyomtatták ki az új, már magyar levéljegyeket. -
Az UPU megalakulása
1874-ben Gervay Mihály is aláírója volt Bernben az Egyetemes Postaegyesület alapító okiratának. -
Postatakarékpénztár
A Postatakarékpénztár 1886. február 1-én indította meg működését. -
A Posta és a távírószolgálat egyesítése
Baross Gábor, a "Vasminiszter" egyesítette a postát és a távírdát -
Tisztképző Tanfolyam indítása
Megnyitják a tisztviselői kar megfelelő szakismeretét biztosító
„Posta és Távírda Tisztképző Tanfolyam”-ot. -
Háromkerekű motorkerékpárok
Még a századforduló előtt megindult a posta gépesítése 1895-ben megkezdték próbaútjaikat a levélgyűjtő szolgálat háromkerekű motorkerékpárjai. -
A Magyar Posta teljes függetlensége
Az 1908. évi XII. tc kimondta a Magyar Posta teljes függetlenségét, mely szerint: „ A postát, a távírdát és távbeszélőt a két állam mindegyike saját területén önállóan szabályozza
és igazgatja.” -
A Csepeli Szikratávíró működésének kezdete
Megkezdődött az első rádióadás, távközlés. A Magyar Királyi Posta rendkívül rövid idő alatt, mintegy három hónap alatt hozta létre azt a szikratávírót, amely megteremtette a távközlés új korszakát. Nemcsak hadi célokat szolgált, hanem később a szórakoztató rádióadások is tulajdonképpen ezen a rádióadón keresztül indultak meg. -
Trianon következményei
A Trianoni békeszerződés következtében a szomszédos államokhoz került a postahelyek 60 %-a és öt postaigazgatóság. A posta mind hálózatának, mind felszerelésének kétharmadát elvesztette.
Ütőképes szervezetté csak a ’20-as évek végére tudott válni. -
Az első rádió-telefon állomás
Csepelen 1923-ban üzembe helyezik az első 250 wattos rádió-telefon állomást. Az adóállomás eredetileg arra szolgált, hogy az MTI vidéki fiókjainak a napi politikai és gazdasági, tőzsdei híreket leadja. A üres adásidőben kísérletképpen zene és énekszámokat közvetítettek - az első kísérleti műsort 1924. március 15-én közvetítették. -
A lakihegyi adótorony átadása
További fejlesztések eredményeképpen 1933-ban rendszerbe állították a vidéki közvetítőállomásokat, Lakihegyen átadták az új, 120 kilowatt teljesítményű és 314 m magas nagyadót. -
Magyarország első postatörvénye
A törvényhozás összeállította a magyar postáról szóló 1936. évi 35. törvénycikket, megalkotva ezzel Magyarország első postatörvényét, melynek jelentősége abban állt, hogy az eddig nagyrészt szokásjog alapján álló postajogot törvényileg szabályozta. -
Postaügyi Minisztérium működésének kezdete
Állami költségvetési szervként feladatai közé tartozott a postai, távközlési, műsorszórási tevékenység ellátása. -
A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium létrejötte
Az 1953. évi VI. törvény megszüntette az önálló Postaügyi Minisztériumot, feladatait a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium postafőosztálya vette át. -
Széchenyi-hegyi televízióadó átadása
1958 januárjában adták át a Széchenyi-hegyi új televízióadót. -
Magyarország II. postatörvénye
1964-ben életbe lép Magyarország II. Postatörvénye (1964. évi II. tv.) -
Színes televíziós műsorszórás kezdete
Márciusban Magyarországon is megkezdődik a színes televíziós műsorsugárzás. -
Az irányítószámok bevezetése
Bevezetésre került az automatikus levélfeldolgozás kialakításához elengedhetetlenül szükséges irányítószám. -
Az első földi űrtávközlő állomás üzembe helyezése
Az üzembe helyezett Balaton néven regisztrált első magyar űrtávközlési földi állomás új korszakot nyitott a magyar távközlés történetében. Itt valósult meg először Magyarországról interkontinentális televízió közvetítés, valamint közvetlen telefoncsatorna átvitel -
Az automata levélfeldolgozás kezdete
Megindul az automata levélfeldolgozás, üzembe állítják a Toshiba levélfeldolgozó berendezést. Kezdetét veszi a gépesített csomagfeldolgozás is. -
EMS nemzetközi gyorsposta szolgáltatás bevezetése
-
Az egységes Magyar Posta megszüntetése
1989 Derzsi András miniszter, élve az állami vállalatokról szóló (1977. évi. VI. tv.) törvényben biztosított jogával az egységes Magyar Postát 1989 december 31-ével megszüntette.1990 január 1-i hatállyal három utódvállalatot hozott létre:
- Magyar Posta Vállalat
- Magyar Távközlési Vállalat
- Magyar Műsorszóró vállalat -
A Magyar Posta Vállalat megalakulása
-
Magyar Posta Részvénytársaság megalakulása
A rendszerváltást követően a törvényi előírás – 1992. évi LIII. tv., valamint a 126/1992. évi kormányrendelet értelmében 1994. január 1-vel megalakult a Magyar Posta Részvénytársaság.
Az egyszemélyes, teljes egészében állami tulajdonú gazdasági társaság alapítója a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter volt. -
I. Postai irányelv (97/67/EK)
Az Európai Parlament és Tanács kibocsátotta a postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a minőség javítására vonatkozó dokumentumát.
Ebben erőteljesebb intézkedésekre sarkallta a tagországokat a postai piac fokozatos és ellenőrzött liberalizálására, de az alapszolgáltatások általános biztosításával egyetemben.
Magyarország még nem volt EU tag, de vállalta, hogy az uniós irányelveket beépíti saját jogrendszerébe, a vonatkozó jogszabályokat a majdani elvárásokhoz igazítja. -
IPH back office rendszer telepítése
Tért hódított a postai szolgáltatásban is az informatika (Integrált Posta Hálózat bevezetése, 2000-2002). -
IPH front office rendszer telepítése
Tért hódított a postai szolgáltatásban is az informatika (Integrált Posta Hálózat bevezetése, 2000-2002). -
II. Postai Irányelv (2002/39/EK)
Ennek lényege a fenntartott szolgáltatási kör folyamatos csökkentése, - az akkor még 2009-re prognosztizált - teljes piacnyitásig.
Az új irányelv szerint először:
- 2003 januárjától 100 g alatti és az alaptarifa háromszorosánál nem drágább levélpostai küldemények,
- 2006 elejétől pedig az 50 g-nál nem kisebb tömegű küldemények maradnak a fenntartott szolgáltatási körben. -
"Tulajdonosváltás" a Magyar Posta Rt-nél
Ettől kezdődően, az állam nevében, a minisztert váltó egyedüli részvényesként az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. - 2007-től Zrt. - gyakorolta a tulajdonosi jogokat. -
A Magyar Posta Biztosító és a Magyar Posta Életbiztosító megjelenése
A Magyar Posta Zrt. és a Talanx International AG 2002 áprilisában együttműködési megállapodást írt alá, a Posta Biztosító létrehozásáról.
2002. december – Megkapja működési engedélyét a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.
2003. - Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Biztosító Zrt. megkezdte működését. -
Megkezdi működését az OLK
A szállítási-feldolgozási rendszer korszerűsítésére létrejött az Országos Logisztikai Központ Budaörsön, ami azt is jelentette, hogy megszűnt a vasúti szállítás, a postai küldeményeket azóta csak közúton szállítják. -
Megjelennek az első online banki szolgáltatások
A Magyar Posta és az Erste Bank Hungary 2004 végén kötött stratégiai megállapodást, amelynek keretében előbb banki majd befektetési szolgáltatásokat kezdtek értékesíteni a Magyar Posta hálózatában. -
A Magyar Posta Zrt létrejötte
A Magyar Posta Rt. névhasználata 2006. január 1-jétől Magyar Posta Zrt.-re változott. -
III. Postai Irányelv (2008/6/EK)
Az EU eredeti elképzelése szerint 2009. január 1-vel jöjjön létre az egységes és a teljesen liberalizált postai piac, szűnjön meg a fenntartott szolgáltatások köre.
Magyar kezdeményezésre létrejött az u.n. „EPICURE” csoport,
amely az érintett posták eltérő felkészültségére való hivatkozással kérte esetükben a teljes piacnyitás elhalasztását. A III. irányelv végül lehetőséget biztosított az érintett 11 tagország számára, hogy 2012. december 31-ig elhalasszák a postapiacaik teljes megnyitását. -
Postapartner Program
Megkezdődött a Postapartner Program (kisforgalmú posták üzemeltetésének vállalkozásba adása). A folyamat befejezése 2010-ben várható. -
"Tulajdonosváltás" a Magyar Posta Zrt-nél
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben az országgyűlés úgy rendelkezett, hogy a Magyar Posta Zrt. -ben az addigi 100 %-kal szemben a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke 75 százalék+1 szavazat lehet.
2008. január 1-jétől az állam nevében a tulajdonosi jogokat a mai napig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján gyakorolja. -
A Magyar Posta és az FHB stratégiai szövetsége
A Posta és az FHB közötti együttműködés keretében a postákon megjelentek az FHB termékei, a két cég közösen szerezte meg a Díjbeszedő Csoportot és együtt építették ki a Posta befektetési szolgáltatását. -
A Magyar Posta és az Erste Bank együttműködésének vége
A Posta folyószámlák, megtakarítási termékek, hitelkártya, folyószámlahitel és személyi kölcsön Magyar Posta által történő közvetítésére vonatkozó szerződéseket az Erste Bank Hungary Zrt. felmondta.
